A játék az emberi kapcsolatokat modellezi – Egy új kutatás, amely szerint a babázás által elfogadóbb, boldogabb felnőttekké válunk (videóval!)

Sokan állítják, hogy én (Marossy Kriszta, e sorok írója, a bevezető után megnézhető videó szerkesztője) empatikus ember vagyok. Néhányan azt is, hogy túlzottan, bár szerintem ilyen kategória nincs. Azt viszont soha nem gondoltam volna, hogy amikor felnőttként megpróbálok belehelyezkedni mások érzéseibe, pillanatnyi lelkiállapotába, akkor némiképp visszanyúlok gyerekkori babázásaim, szerepjátékaim emlékéhez. Márpedig – friss tudományos eredmények szerint – nagyon úgy tűnik, hogy ez a helyzet. A Cardiff Egyetem és a Barbie a napokban nyilvánosságra hozott átfogó tanulmányában,* először vizsgálta a babázás agyműködésre gyakorolt hatásait. Kiderült: babázás közben aktivizálódik az agy társas készségekért, így az empátia kifejlődéséért felelős része, és ez akkor is így van – ellentétben például a tabletes játékkal –, amikor egyedül játszanak a gyerekek. Aki gyerekként sokféle szerepbe képes belehelyezkedni, az nemtől, habitustól függetlenül nyitottabb és empatikusabb felnőtté válik. Erről, és a játék, a babázás fontosságának megannyi aspektusáról forgattunk egy elképesztően jó hangulatú beszélgetést, amelyben Gyárfás Dorka újságíró, Balla Eszter és Peller Anna színművészek vallottak saját gyerekeikről és gyerekkorukról, illetve dr. Belső Nóra pszichiáter segített nekik értelmezni a kutatás jelentőségét, nem kevés saját élményt is megosztva a csapattal. Tartsatok velünk!