Stahl Judit: „16 évesen megígértem Csabának, hogy sosem fog mellettem unatkozni" – Elviszlek magammal

Hétfő este van, művészetterápiás ülést tartok, a csoport tagjai ma találkoznak először. Ahogy haladunk előre, a résztvevők egyre jobban belelendülnek a beszélgetésbe, egyre többet osztanak meg magukról. Váltják egymást a különböző élettörténetek, családok históriái, önismereti utazások, de – ahogy az lenni szokott a csoportterápiás helyzetekben – bizony a krízisek is felszínre jönnek. Bár minden nehéz helyzetre empátiával reagál a társaság, mégis, egyes történetek mintha hosszabban benn maradnának a közös térben, mint a többi. Ezt hívják úgy, hogy a traumák hierarchiája.

„Minél több családnak szeretnénk biztosítani második otthont” – foglalja össze Sedlák Gabriella programigazgató a Démétér Ház misszióját. A Házban olyan gyerekeket és a családjaikat szállásolják el, akik a hosszú hónapokig, vagy akár évekig tartó csontvelő-transzplantációs kezelésen mennek épp keresztül.