„White flight”, megkülönböztetés, szegregáció – Így járulnak hozzá az egyházi iskolák a roma gyerekek elkülönítéséhez

–

Nemrég jelent meg a „A párhuzamosan megjelenő egyházi fenntartású köznevelési intézmények felvételi és működési gyakorlatának, valamint a roma gyerekek iskolai szegregációjának összefüggései” c. jelentés, miszerint a roma gyerekek iskolai elkülönülésében jelentős szerepet játszik az egyházi iskolák működése.

A jelentést elemző Qubit azt írja:

„fogalmazhatunk úgy is, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta a keresztény egyházak által fenntartott iskolák lettek a legfőbb okai a roma gyerekek iskolai szegregációjának.”

Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes (másnéven: nemzetiségi ombudsman) a hétfőn kiadott állásfoglalásában arról írt, hogy hivatalba lépése óta rendszeresen érkeznek hozzá panaszok az oktatás és nevelés területéről. 

A panaszok egy része arra hívja fel a figyelmet, hogy azokon a településeken, ahol megjelent egy-egy egyházi fenntartású óvoda vagy iskola, a nem roma gyerekek fokozatosan elhagyják az állami intézményeket. Ennek következtében az állami iskolák sok helyen szinte teljesen szegregálttá váltak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a képzettebb, mobilis pedagógusok közül is sokan inkább az egyházi iskolákban vállalnak munkát, ami tovább rontja az állami intézmények színvonalát.

A roma gyerekek szegregációját többféle gyakorlat segíti elő az iskolákban

A jelenséget több valós példa igazolja. Többek között egy 2024-ben benyújtott panasz, miszerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei

Ibrányban a 2018 óta működő református általános iskola és gimnázium felvételi követelményei lehetetlenné teszik a roma gyerekek jelentkezését. Így mára a roma és nem roma gyerekek teljesen elkülönülten tanulnak, holott korábban egy iskola is elegendő volt.

A biztoshelyettes szerint ez „nemcsak az egyenlő bánásmód követelményét sérti, hanem a gyermekek alapvető jogait ahhoz, hogy hozzáférjenek az integrált és minőségi oktatáshoz.”

A biztoshelyettes és hivatala szerint a roma gyerekek elkülönítésére többféle gyakorlat alakult ki. Ide tartozik például:

• a gyerekek megkülönböztetése a képességeik szerint, tagozatos osztályok létrehozása,

• már az óvodában megjelenő fizetős szolgáltatások, például nyelvórák bevezetése,

• rejtett költségek – drágább felszerelések, kötelező programok, iskolai gyűjtések –, amelyek miatt hátrányba kerülnek szegényebb, főleg roma családok. 

Mindezek mellett a jelentés megemlíti a „white flight” – magyarul a „fehérek menekülése” – jelenséget is:

amikor a nem roma szülők elviszik gyerekeiket azokból az iskolákból – vagy eleve be sem íratják őket oda –, ahol magas a roma tanulók aránya.

„Ez a tendencia ma már számos településen az óvodákat is elérte, aminek következtében a társadalmi olló már hároméves korban kinyílik” – olvasható Szalayné Sándor Erzsébet állásfoglalásában.

Nem a vallás miatt járnak ide, hanem a jobb oktatásért

A református iskolafenntartók mindezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták: többnyire nem roma szülők kezdeményezik a református iskolák létrejöttét.

A fenntartók elismerik, hogy a diákok többsége nem kötődik az egyházhoz, alapvetően azért járnak ide, mert a szülők úgy vélik, hogy az egyházi iskolákban magasabb színvonalú az oktatás.

Mindezek alapján a biztoshelyettes – a befogadó, nem megkülönböztető oktatásra, valamint az egyenlő bánásmód erősítésére irányuló javaslatain túl – arra kéri a köznevelési államtitkárt, hogy fontolja meg a köznevelési törvény és a végrehajtási rendeletek módosítását. A cél az lenne, hogy az egyházi fenntartású iskolák is vállaljanak szerepet a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásában, és új intézmény csak akkor jöhessen létre, ha működése nem vezet szegregációhoz.

Kaiser Orsolya