Olimpiai bajnok, példakértékű sportoló, apa, reality-sztár – egy ember, aki történetesen rossz testbe született. A nemi megerősítő műtéten túl azonban még hosszú volt az út önmagához.
Ezerháromszáz szegregátum van Magyarországon, több százezer gyerek él telepi körülmények között. És ez a te felelősséged is, állítja Benkő Fruzsi, az Indahouse Hungary civil szervezet alapítója. Kérjük, mindenképp olvasd el a cikket, mielőtt kommentelsz!
Mit okoz a meddőség tabusítása és az ebből fakadó információhiány? Miért nincs értelme a férfi- és női meddőségről külön beszélni? Milyen arányban érinti a férfiakat és a nőket a termékenységi probléma? És hogyan hat a stressz a termékenységre? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ ad egy friss hazai kutatás.
„Szóval az én nyolcéves gyerekem fejében már a jó ég tudja, mióta motoszkálhatott a kérdés, hogy mi lehet az a szexuális propaganda. Valami olyasmi lehet, amitől félteni kell a gyerekeket? Veszély leselkedik rájuk? Szorongott emiatt, tudom, mert ismerem őt, és látszott rajta, mennyire izgult, amikor rákérdezett.” Szabó Anna Eszter véleménycikke:
„Lehet, nekem van túl sok magabiztos, már-már alfahím típusú barátom, de én még soha egy férfi szájából se hallottam, hogy »Hú, gyerekek, húzzatok már le a strandra, hadd kakiljak egyet nyugodtan, mert addig nem megy, amíg itt vagytok a házban.« Ezzel a szemben a lányok olyan logisztikai hadműveleteket képesek végrehajtani, hogy észrevétlenül, titokban, halkan, a lehető leggyorsabban próbálják meg elvégezni a nagydolgukat, amilyeneket katonai bevetések tervezésénél látni.”
A Másállapotot a Szülészetben!-mozgalom aktivistája, Mátyusné Gálik Zsuzsanna az első, traumatikus szülése után hiába döntötte el, hogy a következőre jobban felkészül, hogy úgy legyen minden, ahogy szeretné, a rendszer így is bedarálta. Bár a nemzetközi szakirodalom is azt mondja, hogy ha bevonják a nőket a döntési folyamatba, akkor a szülésélmény pozitívabb lesz, a szülés kimenetele is kedvezőbb, sok tényező miatt ez itthon gyakran nem tud megvalósulni. A korábbi helyzetet pedig a Covid még inkább megnehezítette. Egykori SzuperWMN-díj jelöltünkkel Chripkó Lili beszélgetett.
Terrorcselekménynek minősül-e, ha valaki egy mozgalom nevében ártatlan embereket mészárol le? A törvény betűje szerint nem feltétlenül. Egy közelmúltbeli angliai eset kapcsán viszont felmerült, hogy mégiscsak érdemes lenne komolyan foglalkozni az incel (azaz: involuntary celibate – nem önkéntes cölibátus) extrém nőgyűlölőivel és erőszakos cselekedeteikkel.
Dermedten nézzük az Afganisztánból érkező képsorokat. Mi lesz most? Mi lesz azokkal, akiknek sikerül kimenekülni a tálibok által visszafoglalt országból… és mi lesz azokkal, akik maradnak? Vendégszerzőnk, Garamvölgyi Flóra írása az újra burka alá kényszerülő afgán nőkről.