A 74 éves Janusz Korwin-Mikke – aki függetlenként ül az Európai Parlamentben, hazájában pedig a regényesen romantikus csengésű „Szabadság és Remény Koalíció a Lengyel Köztársaság Megújításáért” nevű párt alapítója – a minap azt mondta: a nőknek kevesebbet kell keresniük a férfiaknál, mert gyengébbek, kisebbek és kevésbé intelligensek.

Gyengébbek, kisebbek, kevésbé intelligensek.

Ugyanő korábban avval a kijelentésével hívta fel magára a figyelmet, hogy a nőknek nem kellene szavazati jogot adni. Ami azt jelenti, hogy szerinte a nők annyira hülyék, hogy még a saját érdekeiket sem képesek felismerni.

Vén idióta, mondhatnánk, majd ad neki otthon az asszony sodrófával. Meg azt is gondolhatnánk, bal kézzel, fél mondatból cáfolható, amit mond, elvégre mért lenne kevésbé értékes egy 160 centis, történetesen női programozó, üzletkötő, mérnök vagy takarítónő munkája férfi társainál?! És hol van akár egyetlenegy tudományos bizonyíték arra, hogy bármilyen intelligenciafelmérésben alulmaradnának a férfiakkal szemben?

De ha ilyen egyszerű lenne ezt elintézni, Janusz Korwin-Mikke úr feltehetőleg nem tépné ilyen lelkesen a száját, mert helyből mindenki lehurrogná. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen és ehhez hasonló kijelentések nagyon sok, és egyre több embernek – köztük sajnos nőknek is – tetszenek, holott nyilvánvalóan kártékony, gonosz és aljas hülyeségek, szemenszedett, szemérmetlen hazugságok, és az is nyilvánvaló, hogy aki ilyet mond, és aki ilyennel egyetért, tudatlan, ostoba tahó.

Akkor mért van mégis az, hogy rengeteg ember – ráadásul nem csak férfiak – értenek egyet a Korwin-Mikke-félékkel...?

A baj gyökere az érvelésben, a ravaszul összerakott hazugságban van.

Minden kezdő hazudozó tudja, hogy csak az olyan hazugság ér valamit, aminek a fele igaz. (Ezt most nem fejtem ki, mért van így, de így van.)

Janusz bácsi, ugye, azt mondja, hogy a nőknek azért jár kevesebb, MERT kisebbek és gyengébbek. Az, hogy a nők nagy átlagban csakugyan alacsonyabbak és fizikailag objektíve csakugyan gyengébbek (mondjuk, súlyemelésben, szkanderben vagy szénlapátolásban), mint a férfiak – még egyszer mondom: a nagy átlagot tekintve –, azt senki sem vitatja. A harmadik érve, hogy kevésbé intelligensek, persze totál hazugság, de épp ez a lényeg: az érvelésben már kétharmados többségben van az igaz kijelentés. A felületes és elfogult szemlélő számára, akinek mindenfajta érvelés végiggondolása fájdalmas agymunka, ez már majdnem meggyőző erővel hat.

Janusz bácsi ebből a két igaz és egy hamis kijelentésből von le egy immár teljesen hamis és hazug következtetést: hogy KÖVETKEZÉSKÉPPEN a nőknek kevesebb fizetés jár. Ugye, nem kell elmagyaráznom, ez miért hazugság? Ha mégis: nem az őskorban élünk, a számítógép, a futószalag, a festővászon, a vadászgép pilótafülkéje vagy a katedra mellett minden ember egyformán értékes vagy értéktelen, függetlenül a nemétől. De ha ez ilyen evidens, miért van az, hogy ez a hazugság mégis olyan sok embert lépre csal?

Azért, mert olyan következtetésekre hasonlít, amelyek igazak.

Az ilyen szövegekben általában végső érvként a természetre szoktunk hivatkozni. Azt mondjuk például, hogy a természet a férfit erősebbnek és magasabbnak teremtette. A természetben a gyengébb alá van vetve az erősebbnek. A természetben az erősebb legyőzi a gyengébbet. A kisebb kutyának kevesebb táp kell, a kisebb fa kevesebb vizet igényel a természet törvényei szerint. A természet az ilyen kijelentésekben valami megfellebbezhetetlen szükségszerűség, olyasmi, mint hogy minden ember halandó, vagy: hogy a Föld gömbölyű, ez van, kész, akár tetszik, akár nem.

De persze a legnagyobb hazugságok is a természetre hivatkoznak. Régebben az ilyen érvelésekben a természet helyén Isten állt.

A természet (Isten) tehet arról, hogy a fehérek magasabb rendűek, mint a feketék. A természetes az, ha férfi és nő folytat szexuális viszonyt (a Teremtő így rendelte). Az a természetes, ha a nő gyereket nevel, a férfi dolgozik. A természet miatt születnek egyesek szolgának, mások uraknak. Természetes az, hogy egyesek gazdagok, mások szegények. A náci ideológiában a természet – a genetika – intézte úgy, hogy a zsidók, a szlávok, a cigányok alacsonyabb rendű fajhoz tartoznak, mint az árják. Satöbbi, satöbbi, satöbbi.

Ezekben az érvelésekben az egyéb természeti (biológiai, fizikai) törvények tekintélyét használják arra, hogy szemenszedett hazugságokat, és ebből következő fertelmes bűnöket igazoljanak.

Senki sem vitatja, hogy az ember a természet része, az emberi elme viszont úgy működik, hogy a természetben nem lévő dolgokat is képes megteremteni. Például ezt a monitort, amin most ezek a sorok olvashatók. Meg az emberi társadalmat, amelyben a törvényeket – akár tetszik ez egyeseknek, akár nem – mi alkotjuk. Nem mutogathatunk sem felmentésül, sem igazolásul a természetre, ha emberi viszonyokról van szó, sem jó, sem rossz tetteinkre nem ad felhatalmazást semmiféle emberen kívüli erő, sem Isten, sem természet, sem bármi más. Vannak nyomorult és hitvány emberek, akik csak abból tudnak önbecsülést meríteni, hogy arról ábrándoznak, hogy a természet (vagy Isten) őket értékesebbé és jobbá teremtette, mint másokat. Minthogy magukat képtelenek jobbá és értékesebbé tenni, ebbe a hitvány hazugságba kapaszkodnak. Ameddig mi, többiek hagyjuk ezt. Mert a hazugságokat nem a természet, hanem az emberek találják ki, és megcáfolni is csak emberek tudják.

És persze mondanom sem kell, az a meggyőződés, hogy valaki a természet törvényei miatt többet érdemel másoknál, a természet adta alacsonyrendűség legbiztosabb jele (ez persze egy ironikus mondat volt).

Péterfy Gergely

Kép forrása: ITT