Most már itt vagyok, anya – Egy felnőtt lány vallomása
„Segíteni akartam, de nem tudtam, hogy nem ismertelek, nem figyeltem rád eléggé... nem tudom, de emlékszem a tehetetlenségre, hogy milyen rémes volt.”
„Segíteni akartam, de nem tudtam, hogy nem ismertelek, nem figyeltem rád eléggé... nem tudom, de emlékszem a tehetetlenségre, hogy milyen rémes volt.”
Miért ne nézz pornót, és hogyan tudsz megszabadulni a függőségedtől?
Nehéz bármit is írni azon kívül, hogy minden tisztelet és megbecsülés Kárpáti Juditnak a hihetetlen őszinteségéért.
Íme, egy nő igaz története, akitől aljas módon elrabolták a gyertyafényes romantika, a szerelmeskedés és a gyöngéd csókok lehetőségét. Egy életre.
„Az életem tele volt olyan helyzetekkel, amikor dőlni kezdtek a dominók, és én történetesen épp ott álltam a sor legvégén. Most is ez történik. Úgyhogy most vagy eldőlök, mert rám került a sor, aztán fekszem csendben, rajtam a dominókupaccal... vagy szépen odébb sétálok.”
Ahol az embert így szeretik, ott csodálatos nőnek lenni. Nem csak ma, mindennap.
„Tudom, milyen elaludni hosszú heteken át úgy, hogy bárcsak soha többé nem kelnék fel.” – Egy pszichológus kendőzetlen vallomása a munkáról és a saját depressziójáról.
A vásárlási mánia nem úri hóbort, hanem komoly betegség.
Elég meghallgatni a dalait, és az ember érzi, Mujahid Zolinak van miről énekelnie. Ahogy olvassuk, amit a gyerekkoráról, a viszontagságairól mesél... már egy cseppet sem csodálkozunk a hangjából áradó érzelmeken. A biryani egyik oldalán Szentesi kérdez, a másikon pedig Mujahid Zoltán válaszol.