Címke: önértékelés

Fanni tubuláris melldeformációval született, amelynek plasztikai korrekciójához hosszú út és hét operáció vezetett, de a rendellenesség az önértékelésére és a párkapcsolataira is erősen hatott.

„Nincsen rózsa tövis nélkül” – tartja a mondás. Mégis, Szél Dávid pszichológus úgy látja, néhány szülő igyekszik mindennek elébe menni, és lehetőleg minden bajt, potenciális kudarcot elhárítani. De mi szolgálja valójában a gyerekek fejlődését? És mit gondol a szakember a dicséretekről?

„Nem vagyok elég jó” – sokunk belső mondata ez, még akkor is, ha kívülről sikeresnek, szerethetőnek látszunk. A csökkentértékűség érzése alattomosan formálja az önképünket, a kapcsolatainkat és a döntéseinket, gyakran anélkül, hogy tudnánk, honnan ered.

Az imposztorszindróma nem csupán akadály, hanem a tanulás, az alázat és az önismereti fejlődés motorja is lehet. Hogyan kezeljük tudatosan? Piroska Tímea pszichológussal, az 50 gyakorlat az imposztorszindróma leküzdéséhez című könyv szerzőjével járjuk körül a kérdést.

A „pick me girl” címkét arra használják, aki próbál a férfiak kedvére tenni, mert az a vágya, hogy kitűnjön a többi nő közül – és kevés az önbecsülése. Ez a kettőség jellemzi ezt az egyáltalán nem új keletű és meglehetősen káros fogalmat, ami csak tovább erősíti azt a mentalitást, miszerint a nőknek versengeniük kell a férfiak figyelméért.

Az, hogy a visszajelzések hatalmas jelentőséggel bírnak az életünkre nézve, és mélyen formálják az önmagunkról alkotott képünket, valószínűleg senki számára nem újkeletű információ. Szociál- és szervezetpszichológusok hosszú évtizedek óta vizsgálják a jó visszajelzés művészetét. De mire vágyunk legbelül? És mitől lesz egy visszajelzés emlékezetes?

Mások sikerei motiválhatnak is bennünket, de ha állandóan azt figyeljük, miben jobbak mások nálunk, az idővel rombolhatja az önértékelésünket. De miért csináljuk ezt? És hogyan szokhatunk le arról, hogy folyamatosan másokhoz mérjük önmagunkat?

Fanni tubuláris melldeformációval született, amelynek plasztikai korrekciójához hosszú út és hét operáció vezetett, de a rendellenesség az önértékelésére és a párkapcsolataira is erősen hatott.

Bár a mérgező mondatok általában a kinézetünkkel, a teljesítményünkkel, az érzelmeink kifejezésével kapcsolatosak, valójában nem rólunk szólnak. Mire érdemes figyelnünk, hogy ne adjuk tovább őket? Pszichológusokat kérdezett Simon Eszter.

Azt érzed, mindenkinél lelkiismeretesebben kell dolgoznod, hogy ne derüljön fény az inkompetenciádra? Ha jó eredményt érsz el, csak szerencséd volt? A kudarctól való félelemre túlkompenzálással vagy halogatással reagálsz? Ez esetben van egy rossz és egy jó hírünk: imposztorszindrómával küzdesz, viszont nem vagy vele egyedül, és van is rá megoldás.