Várandósság és klímaváltozás: nagyobb a veszély, mint gondolnánk
A világ több pontján végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a magas hőmérséklet növeli a magzatvesztés, a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét.
A világ több pontján végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a magas hőmérséklet növeli a magzatvesztés, a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét.
A „last chance tourism” épp azoknak a károknak a mértékét növelheti, amelyek miatt a helyek és természeti képződmények gyorsan eltűnhetnek – de akkor mi lehet az előnye a környezetre nézve?
Hogyan válik arborétummá egy kert? És mit jelent az, hogy „biohalál nem létezik”? Androsovits Petra, a Csodás kertem blog írója indította el Magyarországon a fenntartható kertek versenyét, amelyből kizárta az angol pázsitot, és azt is, ha valaki kertészt fogadott az ültetésre, gondozásra. Szerinte a fenntartható kert nem pénz kérdése, hanem szemléletmódé: alázat, türelem és tanulás a kulcsa. Tapasztalatairól és tanácsairól Sándor Anna kérdezte.
A klímaváltozás miatt fellépő, napon belüli nagy hőingadozás komolyan megnöveli a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedésekben szenvedők körében a halálozási kockázatot. A jelenség hatással van még az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra, a jövőben pedig egyre több ember életét befolyásolja majd itthon is.
A fák rossz időpontban hajtanak ki, ami összezavarja a csimpánzokat és a rovarokat, emiatt a madarakat is… szóval nagyon is látható, kézzelfogható, ami történik. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és csupán öt évünk maradt, hogy lassíthassuk a folyamatot. Ma 91 éves a legendás csimpánzkutató, ebből az alkalomból fontos gondolataival ünnepeljük őt.
Tóth Flóra gyerekkora óta imád korcsolyázni, de a a műjégen történtő siklás sosem érhet fel a Csónakázó-tavi korizás-élményekhez. Sajnos ma már egyre kevesebb helyen tudunk a környéken befagyott, korcsolyázható tavat találni.
Önkéntesek segítenek a vemhes gyűrűsfókákon Finnországban, ugyanis a fókafajt az éghajlatváltozás miatt kihalás fenyegeti, és túlélése – ironikus módon – az emberi beavatkozástól függ.
A következő évtizedekben egyre többen válhatnak klímamenekültté, vagyis egyre több ember kényszerülhet arra, hogy a megváltozó környezet, illetve az emiatt egyre sokasodó és mélyülő társadalmi konfliktusok hatására elhagyja az otthonát. De tévedünk, ha azt gondoljuk, ez csak távoli vidékek problémája.
A fák rossz időpontban hajtanak ki, ami összezavarja a csimpánzokat és a rovarokat, emiatt a madarakat is… szóval nagyon is látható, kézzelfogható, ami történik. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és csupán öt évünk maradt, hogy lassíthassuk a folyamatot. Jane Goodall brit csimpánzkutató-környezetvédő a vészharangot kongatja.
A WWF 2024-es Élő bolygó jelentése az eddigi legaggasztóbb mind közül: az adatok szerint, ha nem is egyénenként, de globálisan, az ipari élelmiszer-termelési rendszerrel, az erőforrások túlhasználásával kizsigereltük a természetet, és veszélyes fordulópontok felé sodortuk, a folyamatot a klímaváltozás miatt megjelenő inváziós fajok és a különféle betegségek terjedése is egyre gyorsítja.