A fák rossz időpontban hajtanak ki, ami összezavarja a csimpánzokat és a rovarokat, emiatt a madarakat is… szóval nagyon is látható, kézzelfogható, ami történik. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és csupán öt évünk maradt, hogy lassíthassuk a folyamatot. Ma 91 éves a legendás csimpánzkutató, ebből az alkalomból fontos gondolataival ünnepeljük őt.
Tóth Flóra gyerekkora óta imád korcsolyázni, de a a műjégen történtő siklás sosem érhet fel a Csónakázó-tavi korizás-élményekhez. Sajnos ma már egyre kevesebb helyen tudunk a környéken befagyott, korcsolyázható tavat találni.
Önkéntesek segítenek a vemhes gyűrűsfókákon Finnországban, ugyanis a fókafajt az éghajlatváltozás miatt kihalás fenyegeti, és túlélése – ironikus módon – az emberi beavatkozástól függ.
A következő évtizedekben egyre többen válhatnak klímamenekültté, vagyis egyre több ember kényszerülhet arra, hogy a megváltozó környezet, illetve az emiatt egyre sokasodó és mélyülő társadalmi konfliktusok hatására elhagyja az otthonát. De tévedünk, ha azt gondoljuk, ez csak távoli vidékek problémája.
A fák rossz időpontban hajtanak ki, ami összezavarja a csimpánzokat és a rovarokat, emiatt a madarakat is… szóval nagyon is látható, kézzelfogható, ami történik. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és csupán öt évünk maradt, hogy lassíthassuk a folyamatot. Jane Goodall brit csimpánzkutató-környezetvédő a vészharangot kongatja.
A WWF 2024-es Élő bolygó jelentése az eddigi legaggasztóbb mind közül: az adatok szerint, ha nem is egyénenként, de globálisan, az ipari élelmiszer-termelési rendszerrel, az erőforrások túlhasználásával kizsigereltük a természetet, és veszélyes fordulópontok felé sodortuk, a folyamatot a klímaváltozás miatt megjelenő inváziós fajok és a különféle betegségek terjedése is egyre gyorsítja.
Nehéz idényt zártak a mezőgazdaságban dolgozók. De még most sem lélegezhetnek fel. Ahogy az elmúlt néhány esztendő, úgy az elkövetkező időszak sem kecsegtet túl sok jóval számukra. És így a fogyasztók számára sem.
A cápák óriási veszélyben vannak, ehhez képest mi rettegünk tőlünk. Tény, hogy az óceánok felmelegedésével hozzá kell szoknunk a gyakoribb találkozásokhoz.
Miközben az ország teljes területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki a belügyminiszter május 24-i kezdettel, a híradások szerint komoly árvízre számíthatunk, amely körülbelül június közepére vonul majd el. Mit is jelent ez pontosan? Miért nem függ össze a vízhiányos állapot megszüntetése a közelgő árhullámmal?
Jordán Ferenc biológus szókimondó stílusa miatt a tudományos élet egyik megosztó alakja. Jelenleg Bécsben él, és a Pármai Egyetem kutatója. Vallja, hogy nem kellene mást tennünk, mint békén hagynunk a természetet, és akkor kezelhető lenne a környezeti válság. De nagy probléma az is, hogy túl sokan vagyunk, amit vagy megoldunk mi önszántunkból, vagy a természet oldja meg helyettünk. Nem volt tabutéma: Iliás-Nagy Katalin kérdezte a biológus hálózatkutatót.