A következő évtizedekben egyre többen válhatnak klímamenekültté, vagyis egyre több ember kényszerülhet arra, hogy a megváltozó környezet, illetve az emiatt egyre sokasodó és mélyülő társadalmi konfliktusok hatására elhagyja az otthonát. De tévedünk, ha azt gondoljuk, ez csak távoli vidékek problémája.
A fák rossz időpontban hajtanak ki, ami összezavarja a csimpánzokat és a rovarokat, emiatt a madarakat is… szóval nagyon is látható, kézzelfogható, ami történik. A hatodik kihalási hullám közepén vagyunk, és csupán öt évünk maradt, hogy lassíthassuk a folyamatot. Jane Goodall brit csimpánzkutató-környezetvédő a vészharangot kongatja.
A WWF 2024-es Élő bolygó jelentése az eddigi legaggasztóbb mind közül: az adatok szerint, ha nem is egyénenként, de globálisan, az ipari élelmiszer-termelési rendszerrel, az erőforrások túlhasználásával kizsigereltük a természetet, és veszélyes fordulópontok felé sodortuk, a folyamatot a klímaváltozás miatt megjelenő inváziós fajok és a különféle betegségek terjedése is egyre gyorsítja.
Nehéz idényt zártak a mezőgazdaságban dolgozók. De még most sem lélegezhetnek fel. Ahogy az elmúlt néhány esztendő, úgy az elkövetkező időszak sem kecsegtet túl sok jóval számukra. És így a fogyasztók számára sem.
A cápák óriási veszélyben vannak, ehhez képest mi rettegünk tőlünk. Tény, hogy az óceánok felmelegedésével hozzá kell szoknunk a gyakoribb találkozásokhoz.
Miközben az ország teljes területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki a belügyminiszter május 24-i kezdettel, a híradások szerint komoly árvízre számíthatunk, amely körülbelül június közepére vonul majd el. Mit is jelent ez pontosan? Miért nem függ össze a vízhiányos állapot megszüntetése a közelgő árhullámmal?
Jordán Ferenc biológus szókimondó stílusa miatt a tudományos élet egyik megosztó alakja. Jelenleg Bécsben él, és a Pármai Egyetem kutatója. Vallja, hogy nem kellene mást tennünk, mint békén hagynunk a természetet, és akkor kezelhető lenne a környezeti válság. De nagy probléma az is, hogy túl sokan vagyunk, amit vagy megoldunk mi önszántunkból, vagy a természet oldja meg helyettünk. Nem volt tabutéma: Iliás-Nagy Katalin kérdezte a biológus hálózatkutatót.
A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Aki nem dugja homokba a fejét, az pontosan tudja, a jövőnk került veszélybe. A gyerekek számára azonban még ijesztőbb lehet a jelenség: mesék, könyvek, műsorok figyelmeztetik őket a bajra, és miközben a helyzetet nem titkolhatjuk előlük, mégsem feltétlenül érettek még hasonló szorongás mellett élni az életet. De mit tehet a szülő?
Sokak szerint – szerzőnket beleértve – az év legfontosabb könyve a Klímakönyv, amit Greta Thunberg állított össze több mint száz szakértő, író és kutató közreműködésével. Olvassátok el Anna Eszter ajánlóját!
Dmitry Kokh természetfotós expedíciója során menedéket keresett a zord időjárás elől. Jegesmedvéket talált. Egykori lakóházakban.