A világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele, egymilliárd kiskorú a klímaváltozás szempontjából „rendkívül magas kockázatú” országban él. Gyerekjogi szerzőnk egy 17 éves magyar klímaaktivistával beszélgetett. Érdemes elolvasni.
Nem ez lesz az a cikk, amitől nyugodtabban fogsz aludni. De az, amiről szól, előbb-utóbb (inkább előbb) az életünk részévé válik, és nem árt felkészülni rá. Beszélni, gondolkodni pedig muszáj róla. Például egy botrányt keltett tanulmány kapcsán, amely, noha 2018-ban íródott, de messze megelőzte a korát.
„Próbáljuk védeni magunkat a rossz hírektől, megengedjük magunknak azt a luxust, hogy nem olvassuk őket, hogy social media és hír-detoxot tartunk, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha nem szenvedünk aktívan mindattól, ami elől homokba dugnánk a fejünket. Távol tartjuk magunktól a társadalmi problémákat, de csak az teheti meg, aki nem érzi őket a saját bőrén.”
A klímaváltozásnak tulajdonítható betegségek közel 90 százaléka az öt év alatti gyermekeket sújtja. Világszerte kétmilliárd gyermek él olyan területeken, ahol a levegőszennyezés szintje meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által megállapított normákat.
„Tessék, itt vagyunk, az utolsó utáni órában. Egy világjárvány kellős közepén, ami elterelte a figyelmünket, pedig ez ugyanúgy a katasztrófarepertoár része. És nem bírunk változtatni. Nem bírunk szintet lépni.” Ki figyel arra, hogy műanyagmentes július van, amikor kicsit legalább tehetnénk a környezetünkért?
„Évekig mostam a pelenkát, kerültem a csomagolt dolgokat, szabadidőmben hulladékmentesítő tippekről olvastam és társadalmi ügyekben mélyedtem el. […] úgy éreztem, ez feljogosít arra, hogy a másokat jelzőkkel illessek. Mémeket osztottam meg, amik igazolták az álláspontomat és jól odaszúrtak annak, aki másképp gondolkodik. A cél szentesíti az eszközt, gondoltam, kötelességem nyomatni az »igét«. Ma már máshogy gondolom...” Fontos gondolatok és kétségek a Föld napjára:
A víz fogyóban – a nők veszélyben. Baj van, és az a helyzet, hogy ez a krízis a nőket jobban érinti, mint a férfiakat. A víz világnapján beszélnünk kell erről is.
Milyen kézzel fogható, már a gyerekeink bőrén megtapasztalható hatásai vannak a klímaváltozásnak? Miben más egy klímakutató családjának élete a hétköznapokban? Hogyan függ össze a pandémia a megoldatlan környezeti problémákkal? Van még visszaút, vagy egyenesen menetelünk a katasztrófa felé? Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutatóval és orvostanhallgató lányával, Ürge Dórával beszélgettünk.
Nők, akik fel merik emelni a szavukat, akiknek tudása előrébb viszi a világot – vagy épp megmutatják, hogyan lehet a félelmeinkből, traumáinkból erőt és bátorságot meríteni. A te listád élén ki szerepel 2020-ban?
Mínusz negyven fokban, egy jégtörő hajó orrából készítette a díjnyertes fotót. Egy kép, és a története: ismerjétek meg a rettenthetetlen Horváth Esztert, és nézzétek meg a ma nyíló World Press Photo kiállítást a Nemzeti Múzeumban!