„Anyádért nem vagy vegán?!” – Ezért nem jó az, ha az ökosznobéria elszabadul
Vannak, akik szerint David Attenborough SEM igazi környezetvédő, sőt, inkább kártékony. Bizony.
Vannak, akik szerint David Attenborough SEM igazi környezetvédő, sőt, inkább kártékony. Bizony.
Lelkileg is megterhel minket a hőség vagy a szmog, a természeti katasztrófákról nem is beszélve. Hogyan készüljünk a ránk váró kihívásokra? Szakértők szerint egyéni és közösségi szinten is sok a teendő, ha boldogulni akarunk.
A világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele, egymilliárd kiskorú a klímaváltozás szempontjából „rendkívül magas kockázatú” országban él. Gyerekjogi szerzőnk egy 17 éves magyar klímaaktivistával beszélgetett. Érdemes elolvasni.
Nem ez lesz az a cikk, amitől nyugodtabban fogsz aludni. De az, amiről szól, előbb-utóbb (inkább előbb) az életünk részévé válik, és nem árt felkészülni rá. Beszélni, gondolkodni pedig muszáj róla. Például egy botrányt keltett tanulmány kapcsán, amely, noha 2018-ban íródott, de messze megelőzte a korát.
„Próbáljuk védeni magunkat a rossz hírektől, megengedjük magunknak azt a luxust, hogy nem olvassuk őket, hogy social media és hír-detoxot tartunk, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha nem szenvedünk aktívan mindattól, ami elől homokba dugnánk a fejünket. Távol tartjuk magunktól a társadalmi problémákat, de csak az teheti meg, aki nem érzi őket a saját bőrén.”
A klímaváltozásnak tulajdonítható betegségek közel 90 százaléka az öt év alatti gyermekeket sújtja. Világszerte kétmilliárd gyermek él olyan területeken, ahol a levegőszennyezés szintje meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által megállapított normákat.
„Tessék, itt vagyunk, az utolsó utáni órában. Egy világjárvány kellős közepén, ami elterelte a figyelmünket, pedig ez ugyanúgy a katasztrófarepertoár része. És nem bírunk változtatni. Nem bírunk szintet lépni.” Ki figyel arra, hogy műanyagmentes július van, amikor kicsit legalább tehetnénk a környezetünkért?
„Évekig mostam a pelenkát, kerültem a csomagolt dolgokat, szabadidőmben hulladékmentesítő tippekről olvastam és társadalmi ügyekben mélyedtem el. […] úgy éreztem, ez feljogosít arra, hogy a másokat jelzőkkel illessek. Mémeket osztottam meg, amik igazolták az álláspontomat és jól odaszúrtak annak, aki másképp gondolkodik. A cél szentesíti az eszközt, gondoltam, kötelességem nyomatni az »igét«. Ma már máshogy gondolom...” Fontos gondolatok és kétségek a Föld napjára:
A víz fogyóban – a nők veszélyben. Baj van, és az a helyzet, hogy ez a krízis a nőket jobban érinti, mint a férfiakat. A víz világnapján beszélnünk kell erről is.
Milyen kézzel fogható, már a gyerekeink bőrén megtapasztalható hatásai vannak a klímaváltozásnak? Miben más egy klímakutató családjának élete a hétköznapokban? Hogyan függ össze a pandémia a megoldatlan környezeti problémákkal? Van még visszaút, vagy egyenesen menetelünk a katasztrófa felé? Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutatóval és orvostanhallgató lányával, Ürge Dórával beszélgettünk.