Mentális egészség: van olyan, hogy *túl sokat* beszélünk róla?
Ha már sokszor kitakarítottunk a szőnyeg alatt, nem érdemes tovább keresni ott a porcicákat – jobb inkább kiterülni rajta, és élvezni a puhaságát.
Ha már sokszor kitakarítottunk a szőnyeg alatt, nem érdemes tovább keresni ott a porcicákat – jobb inkább kiterülni rajta, és élvezni a puhaságát.
Előfordult már veled, hogy zavarba ejtett egy gyakran használt szó, mert nem tudtad, mit is jelent pontosan? Nem vagy egyedül, de nyugi, segítünk! Új sorozatunkban ilyen fogalmakat tisztázunk egy-egy jelenet formájában, hogy kiderüljön, mit is takarnak ezek a szavak a gyakorlatban, a hétköznapok szintjén. A mai szavunk: az imposztorszindróma, és akik bemutatják: Földes Eszter és Trill Beatrix.
A mindennapos rohanásban talán fel sem tűnik, ha kevesebbet beszélgetünk, de az ünnepek alatt, amikor több időt töltünk együtt, egyszer csak belénk hasíthat a kérdés: mióta telepedett közénk a csend? És egyáltalán mit üzen? Kínos hallgatást vagy békés együttlétet? Ennek járt utána pszichológusok segítségével Simon Eszter.
Egyáltalán nem mindegy, hogy egy koraszülött baba hogyan jön a világra: mi történik vele előtte, és közvetlenül utána. A témában pedig nemcsak a tudnivaló sok, hanem a fejlődnivaló is. Dr. Pekli-Tóth Fannit, a Melletted a helyem Egyesület neonatológus szakértőjét kérdezte Kőrizs Kata.
Mi volt az iskolában? Semmi. – Ötletek az örök érvényű párbeszéd helyett, amikkel sikerülhet akár egy összetett mondatos választ „kiénekelni” a gyerekekből.
Vajon miért van az, hogy a taxiban, a fodrász székében, a masszőrnél, a körmösnél, a kozmetikusnál általában nem mernek szólni az emberek, hogy most inkább csöndben szeretnének lenni? Miközben a szolgáltatást végző emberek meg talán pont azért beszéltetik a vendéget, mert úgy gondolják, ez tőlük elvárt. Hogyan lehet feloldani ezt a kínos helyzetet?
Vajon mit lehet tenni, ha valaki csak ventilálni szeretne? Érdemes tanácsot adni, vagy meg kell várni, amíg elvonul a vihar?
Az eredetileg emberi beszédre tervezett MI-modellek kiképezhetők az állati kommunikáció dekódolására, ami új utakat nyithat meg szőrös barátaink megértésében. Ez pedig nemcsak az ember–kutya kapcsolat minőségét javíthatja, hanem a négylábúak jóllétét is, hiszen így még kielégítőbben gondoskodhatunk a szükségleteikről.
Hülye kérdésre hülye válasz, avagy kérdések, amelyekre igazából képtelenség komolyan reagálni. És amelyek egy idő után idegesítők. Vagy mégsem? Lehet, hogy csak kapcsolódni akar a kérdező, de sután csinálja?
Minden harmadik ember hazudik, ha arról kérdezi a párja, hány emberrel volt előtte, ennek oka pedig a szexualitást érő stigmákban, fals elvárásokban keresendő. De valójában mennyi közünk van a partnerünk előéletéhez?