A liberalizmus mögött bezáródott az ajtó, és mi ott állunk az asztalon
Múlt szombaton mutatta be az Átrium legfrissebb darabját, a Holt költők társaságát, mely felveti a kérdést: van-e még, lehet-e jövője a szabad gondolkodásnak?
Múlt szombaton mutatta be az Átrium legfrissebb darabját, a Holt költők társaságát, mely felveti a kérdést: van-e még, lehet-e jövője a szabad gondolkodásnak?
„Vekerdy örökségének leginkább azt tartom, hogy jól látta, mennyire stresszes a gyereknevelés, és minden tevékenysége arra irányult, hogy ezt csökkentse. A szülőknek szóló tanácsai azt üzenték, nem lehet senki sem tökéletes, de ez nem baj. Mindig lehet jobban csinálni” – Vekerdy Tamás ma 88 éve született, rá emlékezünk pszichológusokkal, oktatáskutató szakértővel.
A szakkör kifogyott, napközis tanár meg nem is volt – kezdhetnénk a klasszikus idézet kifacsarásával a beszámolót a jelenlegi iskolai helyzetről, ha viccelni szeretnénk azzal, ami nehéz. De ez sajnos kicsit sem vicces. Pedig a státusztörvény okozta esetleges (?) fennakadások és felmondások egy része még csak ezután jön.
Ha a szülők a külföldre költözés mellett döntenek, fel kell készíteni a kicsiket (is) a nagy változásra. Németországban élő pedagógiai szaktanácsadó vendégszerzőnk segít abban, hogyan érdemes erről beszélgetni családon belül.
Az iskolakezdés az egész család számára kihívásokkal teli időszak lehet, a szorongást idén azonban csak fokozzák a státusztörvény okozta bizonytalanságok. De mit tehetünk a nehéz érzések enyhítésére? Szakértőt kérdeztünk a témában.
Vekerdy Tamás közel négy éve nincs közöttünk, tanácsai azonban máig elkísérnek minket. Tíz fontos gondolatot idézünk fel most tőle.
Vannak, akik azt gondolják, hogy a pedagógusok ügye őket nem érinti, mert nincs iskolás gyerekük. Mások a saját bőrükön is tapasztalják a problémák egy részét, de nem tudják, mit lehetne tenni. Utánajártunk, hogy szülőként merre lehet indulni, ha szeretnénk valamit tenni az oktatás jövőjéért.
A memoritereknek számos fontos hozadékuk van, csak nem mindegy, hogyan alkalmazzák őket az oktatásban.
Csak a tavalyi évben több mint ezerháromszáz új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe. De vajon hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Egy érintett édesanya elmesélte nekünk, miért is költöztek az osztrák határhoz.
Mi a jobb a gyereknek? Ha burokban élhet, ameddig csak lehet (akár 18 éves koráig), vagy az, ha korábban szembesül a valósággal, és ki kell fejlesztenie a megküzdési technikáit? Ebben a dilemmában őrlődik vendégszerzőnk, a középiskolai felvételik utolsó döntési pillanatában.