Ismered az érzést, amikor már annyira unod az állandó döntési kényszert, hogy inkább nem döntesz (vagy nem jól)? A jelenség nagyon is létezik. De mit tehetünk a döntési fáradtság ellen?
Van, hogy belecsömörlik az agy a folyamatos döntéshozatalba – így kerülheted el, hogy árokba kormányozd magad a fásultságtól
Érdekes megfigyelés a mediátorok részéről, hogy ebben az elfogadóbb légkörben hányszor csodálkoznak rá az addig egymásnak feszülő emberek, hogy „jé, mennyire értelmes”, vagy „egész jó fej” a másik fél, akit előtte szimplán ellenségnek tekintettek.
Kormos Anett gondban van – és a véleményetekre kíváncsi. Tényleg.
Az élet nem egy patetikus évnyitó. Hanem egy reggeli döntés, hogy akkor most „jófej” leszek, mert megtehetem.
Te is halogatod a fontos döntéseket?
Van olyan, akinek a 4-ből egy sem ismerős?
„Ahány ember, anya, család, gyerek annyiféle reakció ugyanarra a helyzetre. Nem ítélkezem, csak megosztom azt, amit láttam.”
Nem lehet sokáig egy fenékkel két lovat megülni. Lilinek az álommunka és az álompasi között kellett választania. Te kerültél már hasonló dilemma elé?
Még hogy „egy gyerek nem gyerek". Már hogy a csudába ne lenne az?!