A kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy a nők inkább olyanokkal kezdenek viszonyt, akit jól ismernek, míg a férfiak inkább a félismerősöket keresik.
Puccini nagy szoknyabolond volt, a feleségét is egy másik (szintén nőfaló) férfitól szerette el, és tizenhét évet kellett várniuk, mire összeházasodhattak. Kapcsolatuk azonban egy percig sem volt idilli, a feleség majdnem börtönbe is került féltékenysége, de leginkább Puccini hazugságai miatt. Kettejük történetéről írt Nádudvari Péter.
Nem valószínű, hogy önmagában egy új szerelem fogja gyökeresen és tartósan megváltoztatni az életedet. A szerelmet rengeteg hiedelem övezi – a vonzalom valójában viszont nem túl misztikus a tudomány szerint.
Egy friss kutatás szerint minél féltékenyebb valaki, annál nagyobb eséllyel mond igent olyan szépészeti beavatkozásokra, amik akár egészségkárosító hatással is járhatnak. A jelenség megértéséhez feltérképeztük, mi áll a féltékenység hátterében.
Mi számít megcsalásnak? A csók, a szex, vagy sokkal inkább az érzelmi félrelépés? És ha már megtörtént, működhet-e tovább a párkapcsolat, vagy innentől halálra van ítélve?
Miért kell bujkálni, hazudozni? Nem lehetne egyszerűen tiszta vizet önteni a pohárba?
Szerinted van összefüggés a szépség, a siker, és a kiegyensúlyozott magánélet között?
Két szenvedély, egy történet, mondja Havas Juli első regényének alcíme, és rögtön érthetővé válik a dolog, ha tudjuk: a főhős, akárcsak szerzőnk, orvos.
Ma ünnepli 50. születésnapját Amanda Peet, ebből az alkalomból pedig újra ajánljuk az egyik legjobb munkáját. Ha még nem láttátok ebben a Netflix-sorozatban, feltétlenül pótoljátok be!
Talán mi is a halálunkig hajszoljuk az álmainkat, mint Bovaryné, aki „első, plátói kikacsintása során is inkább egyedül szeret elvonulni, hogy kedvére és gátlástalanul ábrándozhasson az imádott férfiúról, így Léont csupán bábként használja arra, hogy ráaggassa mindazt, ami számára a romantikus hevületet képviseli” – állítja a szerző, Fiala Borcsa ebben a nagyon érdekes kérdéseket feszegető írásban: