Címke: holokauszt

Fiatal, de már többszörösen elismert történész, aki a kommunista agitátorok tevékenységéről írt könyvet, ennek révén pedig elég mélyen kiismerte a propaganda működési módozatait. Nem véletlenül mondja: „Lehet politikai kommunikációnak, vagy álhírgyártásnak, manipulációnak hívni, más meg csak úgy írja le: a hétköznapjaink, hiszen teljesen körbevesz minket, és azért ez egy elég szorító, fojtogató ölelés.”

Karig Sáráról nincs iskola, de még egyetlen utca sem elnevezve. Pedig a holokauszt alatt életeket mentett, majd hat évig szenvedett egy szibériai munkatáborban, miután lebuktatta az 1947-es kékcédulás választási csalást. Igazi polihisztor volt, az élete pedig erkölcsi iránytű.

A magyar származású Susan Taubes egyetlen regényét a hatvanas években nem értékelték Amerikában, most azonban, hogy újra megjelent, egyszeriben őt ünnepli az egész világ. És mi is. Gyárfás Dorka könyvet ajánl.

Vajon 78 év alatt okosabbak lettünk? Tanultunk a múltból? Most már képesek vagyunk felállni, és szót emelni: „Hékás, ezt nem szabad!”?

A „hóhér” 1944. március 19-én érkezett Magyarországra, hogy Budapestről szervezze meg a magyarországi zsidók deportálását. A Svábhegyen rendezkedett be, de már korábbi kötődése is volt Budapesthez: a féltestvérei a magyar fővárosban laktak. Az Eichmann-sztori magyarországi vonatkozásairól, a Karády Katalinnal való összefüggéséről írt Nádudvari Péter:

Ez a film jóval több, mintha pusztán a világhírű naplót, a zsidóüldözés egyik legfontosabb kordokumentumát filmre vitték volna. Anne Frank története most a mai fiatalokhoz – és a mai fiatalokról – szól.

Sokszor használjuk a kifejezést, amikor valaki meghal: „feladta”. De mit jelent ez valójában? Hogyan öl meg valakit a trauma?

A reményt kiirtani nem lehet.

Emlékszel még Ralph Fiennes alakjára a Schindler listájából? És el tudod képzelni, milyen lehet, amikor valaki felnőtt fejjel tudja meg, hogy az az ő nagyapja volt? Ráadásul – mivel ő maga félig afrikai származású – nyilván ő sem menekülhetett volna meg tőle. Hát, nem gyakran olvasni ilyen komplex történetet…

Renia Spiegel nem lehetett felnőtt, nem érhette meg a sikert, nem lehetett családja. De több mint hetven évvel a halála után kiadták a naplóját, amit a II. világháború során, bujkálás közben vezetett, és amit ma olyan fontos kordokumentumnak tartanak, mint Anne Frankét.