Rendkívül divatosak a hasonmásversenyek manapság. Mi lehet vajon a tudományos háttere annak, ha két ember ugyanúgy néz ki, és a vérrokonság kizárt? Csak kívül, vagy belül is hasonlítanak ezek az emberek? Vajon mindenkinek van hasonmása?
Hogyan lehet összeegyeztetni a vallásos és tudományos nézeteinket, hogy több kapaszkodónk legyen? Muszlim, buddhista, hindu résztvevőket kérdeztek.
Asztrológia, vallás, tudomány, ezotéria, spiritualitás: hat teljesen különböző világnézetű ember beszélget a Ki vele! című műsorban arról, hogy miben (nem) hisz.
Lehet, hogy a férfiak számos területet még mindig uralnak, de ha nem lennének a nők találmányai, felfedezései, irodalmi és művészeti alkotásai és minden más általuk elvégzett munka, ők sem tartanának ott, ahol ma.
A vallás és a tudomány ma már megfér egymás mellett, de nem volt ez mindig így. Galilei, Kopernikusz, Bruno – tudósok, akiket a munkájuk miatt üldözött az egyház.
Volt, aki narancsleves dobozból, egy lezuhant vadászgép alkatrészeiből és hurkabőrből készített dialízisgépet. Más elhunyt amerikaifoci-játékosok agyát vizsgálta, vagy a kontinensek vándorlásáról elmélkedett. Nagy gondolkodók, akiknek gyakran tragikus sors jutott:
Karikó Katalinnak nemcsak a tudományos eredményei kivételesek, hanem a története is igazán népmesébe illő: egy kisújszállási vályogházból indult, és meg sem állt a Nobel-díjig. A biokémikus ma ünnepli születésnapját, mi pedig ez alkalomból elevenítjük fel életének legikonikusabb jeleneteit.
A kíváncsiság az elme éhsége, és idén is bőven volt miből falatoznunk.
Ma van az ózonréteg védelmének nemzetközi napja. De miért fontos és mitől kell megvédeni? Röviden: tőlünk. Hosszabban: a cikkben.
A filmekben egyszerűnek tűnik: a főgonosz (vagy a főhős) egy nagy lézerrel, esetleg néhány rakétával odébb mozgatja a földet, esetleg a holdat, valóra váltva ördögi terveit, vagy megmentve az emberiséget a klímakatasztrófától. De hogy nézne ki ez a valóságban? Utánajártunk, milyenek is a gyakorlatban a tudomány legvadabb elképzelései.