Címke: tudomány

Ma van az ózonréteg védelmének nemzetközi napja. De miért fontos és mitől kell megvédeni? Röviden: tőlünk. Hosszabban: a cikkben.

A filmekben egyszerűnek tűnik: a főgonosz (vagy a főhős) egy nagy lézerrel, esetleg néhány rakétával odébb mozgatja a földet, esetleg a holdat, valóra váltva ördögi terveit, vagy megmentve az emberiséget a klímakatasztrófától. De hogy nézne ki ez a valóságban? Utánajártunk, milyenek is a gyakorlatban a tudomány legvadabb elképzelései.

Hogy egy kort utólag hogyan ítélnek meg, azt annyi minden befolyásolja – például sok tévhit és félreértés is.

Akármilyen hihetetlenül hangzik, a tanulmányozásra maga Beethoven adott engedélyt!

A tudományos áttörés felveti annak lehetőségét, hogy a jövőben meddőséggel küszködő heteró, illetve meleg férfi pároknak is (biológiailag) közös gyerekeik lehessenek.

A vakcinák biztonságossága mellett sok minden más is foglalkoztatta a tudósokat az egyik vezető folyóirat adatai szerint. Korunk nagy kérdései tíz pontban.

„A világtörténelem során még soha senki nem azonosította magát áltudósnak. Nincs olyan ember, aki reggel felkel, és azt gondolná magában, most bemegyek az állaboratóriumomba, és elvégzek néhány álkísérletet, hogy áltényekkel igazoljam az álelméleteimet” – írja Michael Gordin tudománytörténész. Sokat tanulhatunk tőle és a kollégáitól.

Egy igazi hídember, mondja a Dalai Lámáról Gyárfás Dorka, és azt is elárulja, miért gondolja így, és mi mindent tanulhatunk ebből a filmből:

„Ha két ember hasonló módon értelmezi a körülötte zajló eseményeket, könnyen megjósolhatják egymás gondolatait és cselekedeteit” – vagyis könnyen kapcsolódnak egymáshoz. De miből tudhatod, hogy egy ilyen emberbe botlottál?

Az 50 legrangosabb pszichológiai és idegtudományi folyóirat szerkesztőinek összetételét elemezte egy új kutatás. Miért baj a diverzitás hiánya? Milanovich Domi írása.