„Hogyan állítod le a kattogást, az agyalást? Hogyan választod szét a lustálkodós vasárnapi újságolvasást az anyaggyűjtős sajtófigyeléstől, amit néha – az internet végtelenül mély kútjának köszönhetően – képtelenség abbahagyni? Hogyan bírod ki, hogy két kavarás között nem szaladsz a laptophoz, hogy gyorsan feljegyezz valamit?” – Borcsa megmondja.
Pillanatképek főszerkesztőnk nem kimondottan stresszmentes életéből...
Nem is csak a vakáció vége fáj... hanem a szembesülés azzal, hogy mennyi meló gyűlt össze, amíg nem voltál itthon.
Csak egészen halkan kérdezzük: ugye, neked is ismerős ez a fajta munkavégzés...?
Mit tehet az ember, ha úgy hozza az élet, hogy külföldön kell újrakezdenie...?
„Szerencsére a mi korosztályunk szervezete meglehetősen szívós és ellenálló, és hozzá ott van még az úgynevezett Y generációs cinizmus, amely, ha úgy tetszik, segít a túlélésben. És – ami minden történés ellenére – konzerválja a humorérzékünket." Lilla, a WMN „dzsunija” írt egy jó kis vitaindítót. Olvassátok el!
Ha ezekre odafigyelsz, biztos, hogy menni fog!
„Mióta rádöbbentem, hogy itt lehet álmodni, nekem ez volt az álmom” – ismerd meg Szabó Ágit, aki egyszerű eladóból lett a soroksári IKEA áruház vezetője!
„Semmit nem tartok elviselhetetlenebbnek, mint amikor valaki, akinek fogalma sincs az életemről, meg akarja nekem mondani, hogyan kellene élnem." Vasárnapi zárvatartás 2.0, Náray Tamás szubjektív:
A sikereket, a jólétet, a boldogságot a szerencsének könyveljük el? Vagy a saját rátermettségünknek? Ki a szerencsénk kovácsa?