Címke: színház

Miért szakította meg a kapcsolatot az édesanyjával? Földes Eszter tabuk nélkül beszél családról, határokról és az önvédelem szükségességéről.

Azt, hogy mitől válik egy film vagy színdarab igazán emlékezetessé, hajlamosak vagyunk kizárólag a történet számlájára írni – holott a valóság jóval összetettebb ennél. A fény, a hang, a színek, a zörejek például olyanok, akár a só a mesében – elsőre talán nem gondolnánk bele a fontosságukba, a hiányukkal viszont a teljes produkció az ízét veszti.

A színházjegyekre csökken a fizetőképes kereslet. Az is kérdés, fognak-e még a mai huszonévesek színházba járni. A témákról és a formákról is el kell gondolkodnunk: a színház mennyire tud reagálni a felgyorsult kor próbatételeire, az online lét romboló valóságára, a társadalmi közömbösségre? Interjú a magát „színházat csináló” embernek tartó Orlai Tiborral.

Szisszen a sör, bluggyan a bor, jön a megváltás, gondolhatod. Aztán mire kettőt pislogsz, már olyan szinten beépült az életedbe az alkohol, hogy elhiszed: nélküle nem vagy senki sem. Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? Mit fed le és mit hoz felszínre? Ezeket a kérdéseket járja körbe a résztvevők személyes tapasztalataira, saját megéléseire támaszkodva a 1,5 ezrelék – Józanságaink története című közösségi színházi előadás.

A bohóc rosszcsont, öntörvényű, gyermeteg, ártatlan, spontán, elrajzolt, mint amikor a gyerek színez. A bohóc tükör, kimond olyan dolgokat is, amikre még gondolni sem merünk. A bohóc érzékeny. Egy jó bohóc szeretetteljes figura, aki adni szeretne, mutatni valamit, értéket képvisel. Egyed Brigitta pedig pont ilyen, és akár kockázatot is vállal azért, hogy 15 másodpercre megnevettessen.

Létay Dórával a Spinoza Színházban játszott Én, Zsazsa című monodrámájáról, valamint erős, modern, feminista nőalakokról beszélgettünk Gábor Zsazsától Samantha Jonesig.

A lelki egészség világnapján indul a Popfilter 10. évada, Eke Angélával pedig épp a pihenés, az öngondoskodás fontosságáról beszélgettünk.

Kőrizs Kata három olyan társulatot ajánl, amelynek előadásain színészek és pszichológusok együtt mutatják meg mindennapi működésünk mozgatórugóit.

Ma, amikor a politikai korrektség nevében szinte tojáshéjon lépkedve fogalmazunk már meg mindent, majdhogynem elképzelhetetlen az, hogy valaki nyilvánosság előtt azt mondja akár másról, akár magáról: csúnya. Ám ha ez elhangzik, arra garantáltan mindenki azonnal felkapja a fejét. Fehér Lili pontosan ezért hangoztatta mindenhol, hogy ő Budapest legcsúnyább színésznője. Legalábbis elmondása szerint.

Teli tüdőből nevetős, de elgondolkodtató, izgalmas mozgásszínházi és cirkuszi elemekkel operáló darab a Loupe Színházi Társulás A kezdet/vége című előadása.