Ha nőként nem tudunk kapcsolódni a dühünkhöz, védtelenné válunk a bántással szemben
A düh úgy jelezheti az igazságtalanságot, mint a félelem a veszélyt – feltéve, hogy értjük, miről szólnak, hogyan működnek az érzelmeink.
A düh úgy jelezheti az igazságtalanságot, mint a félelem a veszélyt – feltéve, hogy értjük, miről szólnak, hogyan működnek az érzelmeink.
Vajon tényleg nem tud rendesen kiteregetni? És mi lenne, ha hagynád, és nem „rendesen” teregetne ki – aztán kiderülne, hogy pont olyan jó az is?
Nehéz égni a vágytól, ha két ember helyett viszed a háztartást és végzed el a család fenntartásával járó érzelmi munkát.
Mi sül ki abból, ha egy családban a férfi és a nő egy hétre szerepet cserél? Íme, házi Mari(shka) Kondónk kacagtató beszámolója:
A minták, amelyeket otthonról hozunk, egy életre meghatároznak; elszakadni tőlük pedig sokszor még nehezebb, mint együtt élni velük. Ez ugyanis nemcsak mély önismeretet követel, hanem azt is, hogy bátran ki merjük fejezni a szükségleteinket. Az erősen körberajzolt férfi-női szerepek és a nemi egyenlőtlenségek a patriarchális társadalomból fakadnak, de nem csak a nőket érinthetik rosszul.
Először is számoljunk le a feminizmussal kapcsolatos előítéletekkel, tisztázzuk a fogalmat, majd lássuk, mit tehet egy férfi egy egyenlő(bb) világért!
Ha egyenlőségre vágytunk, hát íme: a mai férfiakat majdnem ugyanannyira nyomasztják a kinézetükkel kapcsolatos kérdések, mint a nőket, és sokkal több nő él át a férfiakhoz hasonlóan egzisztenciális szorongást, mint korábban. Mi lehet ebből a kiút?
Ilyen volt tegnap ez az elképesztően fontos és nagyon szerethető esemény, a 111. nőnap, ami viszont első volt abban, hogy ezúttal a nők jogairól is szólt. Arról, hogy ne haljon meg hetente legalább az egyikük a kapcsolati erőszak áldozataként, hogy ne legyen köztük kétszázezer bántalmazott, hogy ne minden ötödikük tapasztalja meg a nemi erőszakot élete során.
„Hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról az ajtókról, amik minket egyértelműen nyitva várnak, és azokról az emberekről, akik ugyanott zárt ajtókkal találkoznak.”
Nem baj, ha korlátolt vagy, de mi lenne, ha a négy fal között, odahaza csinálnád?