Van, akinek euforikus élmény a szülés, és van, akinek szörnyű trauma. És olyan is, aki annyira retteg az utóbbitól, hogy inkább lemond a gyerekvállalásról is miatta.
Sajnos nem túl jó esélyekkel indultak a Jézus-korabeli kisbabák és kismamák.
Két traumatikus élményt gyógyító harmadik szülés, ahol végre hagyták, hogy a természet elvégezze a dolgát.
Sok anya törekszik természetes szülésre, és míg egyeseknek ez össze is jön, más esetekben az eredeti elképzeléshez való túlzott ragaszkodás káros lehet – ha a dolgok nem a tervek szerint alakulnak.
Kolléganőnk visszagondol a húsz évvel ezelőtti traumatizált szülésére, és eltöpreng a kismamák jelenén:
Sokszor foglalkoztunk már a szülés témakörével, mert nagyon fontos és összetett kérdésnek tartjuk. Rengeteg történetet hallottunk róla, Kata levele mégis meg tudott lepni minket – ezért osztjuk meg veletek, amit írt, majd később szóban is kiegészített.
Azért, mert az ember elfogadja és szereti magát úgy, ahogy van, még jól jön az a kis tuning néha, nemde? De, de! Mondjad, Dóri!
Mondatok, amelyek majdhogynem szanaszét metszik az ember lelkét. Csak azt sokkal nehezebb hegesíteni...
Olvasónk, Nikoletta is aláírta azt a petíciót, amelyet a kórházi körülmények között zajló háborítatlan természetes szülésért indítottak. Ma ebben az élményben a legtöbb magyar nőnek (és gyerekének) nincs része. Veled is megtörténhet, az olvasó ír.