Miért beszéljünk inkább pályaorientációról kiskamaszkorban, hogyan tudatosítsuk saját szülői szorongásaink hatásait, milyen támpontokat nyújthatunk a döntés előtt álló gyerekeknek és fiatal felnőtteknek? Szakértők segítenek eligazodni a kérdések útvesztőjében.
Menekülés a magyar felsőoktatásból, esetleg a családi béklyótól, vagy csak simán az autonómia megtapasztalása, vagy kalandvágy, ami a fiatalokat a külföldi továbbtanulás felé hajtja? Mindenkinél más húzódik meg mögötte, de tény, hogy minden évben jelentősen nő a külföldi képzésben részt vevők száma. Elmondjuk, hogyan támogathatod a külföldre vágyó csemetédet, és mire érdemes vigyázni.
A felvételi- és egyéb iskolarangsorokból a gyerekek szempontjai hiányoznak. Sajnos sok családi döntéshozatalból is… Az iskolák a szülőt tájékoztatják, a gyereket pedig vizsgáztatják. És pont. Hogy mit szeretne egy gyerek? Szakértőnk írásából az is kiderül.
Egy-két hét, és a leendő egyetemistáknak be kell adniuk jelentkezésüket, ha ősszel szeretnének továbbtanulni. Szerzőnk visszagondolt, hogyan élte meg a választás súlyát pár évvel ezelőtt, és megfogalmazta, hogyan viszonyul hozzá most, amikor már mesterszakra szeretne jelentkezni. A lényeg: ne féljetek, mert változtatni mindig lehet!
Ha minden észérv, hagyomány, minta és belső késztetés is egy irányba mutat, vajon veheted magadnak a bátorságot, hogy mégis az ellenkező úton indulj el? Nyáry Luca dilemmái a vírushelyzettel is terhelt érettségi és egyetemi felvételi kapcsán.
Felvételivizsga-stressz – mit kezdj vele szülőként? Dr. Gyurkó Szilvia szerint erre az öt dologra figyelj oda:
Milyen volt a te gólyatáborod?
Tizenkét–tizennégy éves felvételiző gyerekek egy katasztrofális mátrix fogságában.
Van olyan, hogy „túl szép” valaki egy állásinterjún? Vagy épp ellenkezőleg: „nem üti meg a mércét”? Belbecs vagy külcsín számít inkább manapság?
Ne bíráld és ne cseszegesd! Tanácsok elkeseredett szülőknek és diákoknak.