Vajon tényleg nem tud rendesen kiteregetni? És mi lenne, ha hagynád, és nem „rendesen” teregetne ki – aztán kiderülne, hogy pont olyan jó az is?
A nyári szünetben fokozottan előkerülő téma a gyerekek és a házimunka kérdése: milyen kortól és milyen mértékben kell(ene) kivenniük a részüket az otthoni feladatokból a gyerekeknek? Ti mit gondoltok?
Létezik univerzális recept a szófogadó gyerekhez? Nyilván nem. Akad azonban néhány kapaszkodó, ami segíthet, hogy ne érezd úgy: a szülőség végeláthatatlan utasításokból és kérlelésekből áll.
Azoktól a friss apáktól várnánk el napi házimunkavégzést, akikre huszonéves korukban az anyukájuk mosott, most pedig napi 10-12 órát töltenek a munkahelyükön. Persze a friss anyák helyzete sem könnyebb, sőt.
Amikor még van kedve segíteni, akkor sokkal több melót csinál vele. Mire már tényleg hasznos munkát tudna végezni, semmi kedve hozzá. Hogy lehet elkapni az ideális pillanatot a gyerekek bevonására a házimunkába, amikor tőlünk sem azt látják, hogy sugárzó boldogsággal az arcunkon ganézzuk a lakást?!
Játékdömping, nonstop dicséret, állandó irányítás… mi vagyunk a legfurább szülők a világon. Milyen más megoldások vannak? Michaeleen Doucleff új könyve bemutatja, hogyan nevelnek kedves, autonóm, segítőkész felnőtteket a maják, az inuitok és a hadzák.
Miközben óriási divat a főzés, a különleges receptek kipróbálása, a mindennapos ételkészítés sokunk számára fárasztó kényszerré lett a lezárások hatására. És az esetek többségében a menza (ebédrendelés stb.) pótlása is egy olyan plusz otthoni feladat, amellyel a nőknek kell kezdeni valamit. Pandémiás konyhai körkép 2021-ből:
„Vasalni viszont csak végszükség eseten szabad! A nőknek is. A vasalás ugyanis nem házimunka, hanem civilizációs betegség.” – És egyéb megfontolandó bölcsességek Herczeg Zsolt élvezetes stílusában.
Te kiszámoltad már, mennyit keresnél, ha fizetést kapnál a házimunkáért és a gyereknevelésért? Iskolakezdés idején duplán aktuális kérdés!
Vajon milyen tevékenységre vonatkozik a címben rejlő kiábrándulás?