Címke: menstruáció

„Az ezt követő évek során sok mindent megtanultam a menstruációval kapcsolatban. Például azt, hogy ez szégyenletes dolog, amelyet olyannyira el kell rejteni a külvilág elől, hogy még a reklámokban is csak szimbolikusan ábrázolható. Hogy nincsen annál égőbb, mint amikor átázik a farmerem, és nem veszem észre. Hogyha megszorulok, akkor más nőktől csak suttogva és teljes titokban lehet tampont vagy betétet kérni, úgy, mintha Vietnámban próbálnék drogot venni az utcán. Hogy nem lehet néven nevezni sem.” Megcsontosult szokások, elnevezések, tabuk nyomában:

A menstruációs ciklus az egész életünket meghatározza, nem csak a vérzés napjain! Ahhoz pedig, hogy nagyobb összhangban éljünk önmagunkkal, nem árt megismerni a ciklusunk szakaszait, és az azok során megélt érzések, érzetek jelentését. Ebben sokat segít ez a cikk!

Bátran lehet vele vitatkozni vagy egyetérteni. De elmenni mellette szó nélkül, azt nehezen lehet. Bemutatjuk Árokszállási Editet.

A nő kétszer… és még sok ezerszer.

Virág Eszter az elmúlt tíz évben az átlagos tizen- és huszonéves lányok életét élte… minden hónapban három hétig. A fennmaradó egy hetet fájdalomcsillapítókkal, melegítőpárnákkal, gyógynövényes tapaszokkal, a plafont bámulva bekkelte ki. De ezt valahogy mindenki normálisnak tekintette – ezért ő is.

Mi a közös a gyakori hasfájásban, a menstruációs görcsökben, a fáradékonyságban és a rendszeres fejfájásban? Az, hogy a legtöbbről hajlamosak vagyunk úgy gondolni, nem egy betegség tünete, hanem a mindennapi élet természetes velejárója. Csakhogy mindnek lehet kiváltó oka az endometriózis – ahogy ez a huszonkét éves Dominikánál kiderült, de csak évekkel később.

Gondolatok a nők mentális és testi egészségét érő kihívásokról.

„Nekem pont matekérettségi reggelén jött meg, és hiába vettem be egy erősebb fájdalomcsillapítót, muszáj volt kimennem a vécére. Vagy egy órán át hánytam és ment a hasam, majd az iskolaorvos benyomott két injekciót, és visszaültettek a terembe, hogy csináljam a feladatokat. Így sajnos csak kettes jött össze.”

„Nem hisznek nekünk, mert férfiak, és nem élték át, vagy mert nők, és nekik nem fájt annyira a hasuk, mint nekünk. Vagy – és ami talán a legszomorúbb – megszokták, hogy normális megtagadni a diákoktól a méltóságukat.”

Van közöttetek olyan, aki már átesett rajta?