A saját gyereke jövőjével sáfárkodik (igen rosszul és felelőtlenül) az a szülő, aki a gyereke nevében hoz létre közösségi média profilt, majd azon a gyerek tudtával vagy anélkül posztol. És még a jogait is megsérti. Dr. Gyurkó Szilvi fontos olvasói kérdésekre válaszol.
Beszéljünk nekik a gondjainkról? És ha igen, mikor és hogyan?
Annyi minden más lett, de a lényeg mégsem! Szívet-lelket melengető írás a januári cidriben.
Hogy mik azok a sebek ott a karomon? Nos, ha elég bátor voltál, hogy megkérdezd… akkor olvasd is végig a válaszom.
Így fogadd a külön élő gyereked, hogy valóban maradandó élmény legyen számára a veled letöltött szünidő.
Ha még nem voltál, akkor azért olvasd el, ha már igen, akkor meg azért, hogy utána elmondhasd, mit érdemes megnézni és megkóstolni ezeken felül!
Te is szent fogadalmat tettél, hogy soha nem kivételezel egyik gyerekeddel sem? És be is tudtad tartani?
„Azonnal kérj bocsánatot! Mit kell ilyenkor mondani? Megköszönted egyáltalán? Szégyelld magad! Köszönni ki fog?”
„Az ember pedig mindig keresi a maga helyét a világban. Először akkor, mikor magára eszmél, és szüleire hasonlít: szeretne hasonlítani – vagy nem szeretne – és éveket tölt el tiltakozással, hogy ne hasonlítson, ne legyen olyan, ne kövessen el ugyanolyan hibákat. ”
Nemcsak a gyerekek lehetnek magatartás-zavarosak, hanem olykor a szülők is. Különösen a fontos iskolai sporteseményeken. Ismerős, ugye?