„Én vagyok az a lány, akit kézen fognak, és vasárnaponként templomba visznek. Pap prédikál a szószékről, pénzérme van a kezemben, forgatom, mikor dobhatom már a perselybe, nagyon unom, fészkelődöm, és nem is érdekel az egész. Aztán hazaérünk, bezáródik az ajtó, és...”
Puszi nincs, összenyomorgatott kiflicsücsök és szép rajz viszont van. Judit hiába áhítozott egy rajongó ölelésre a fiától, végül egy egészen apró dolog nyitotta fel a szemét... és vitte őket közelebb egymáshoz.
„Van megoldás az internetes és egyéb bántalmazás megelőzésére és/vagy kezelésére: te. Az időd, a figyelmed, a végtelen türelmed. Az, hogy tudja, bármikor számíthat rád.”
„Örökre elvesztett percek, amiket elhagytam a hídon, a sétatéren, az ágyban, a csókban, a zsebemből, az országhatáron, a szülőágyon, az elmúlt évekből... amikor abbahagytam a saját életem.”
Ne sokkolj a Jézuskával!
A cikkre rátettük a 18-as karikát. Nem azért, mert bármi szexuális jellegűt tartalmazna, hanem, mert olyan titkokat tár fel, amelyek nem gyerekek fülének valók. Kérjük, aki szeretné megőrizni gyermeki ártatlanságát, NE KATTINTSON!
Néha úgy érzed, már nem bírod tovább a kamasz gyereked hangulatváltozásait? Téged is elfog a kétségbeesés? Elveszíted a türelmedet? Olyat teszel, amit magad is megbánsz? Engedd el magad, dőlj hátra, és olvasd el a szakember tanácsait, az erő veled van! Nem vagy egyedül. És tudod: elmúlik!
Teljesítménykényszer, fegyelem, bizonyítvány. Ez nagyon rosszul hangzik. Törődés, figyelem, szeretet. Ez meg nagyon jól. Szőke András klinikai szakpszichológus felfedi a kettő közti összefüggést. Rajtad is múlik, milyen bizonyítványt hoz a gyereked!
Teli gyomor? Vagy érzelmi biztonság? Lehet-e egyáltalán a kettő között választani? Olyan könnyű lenne rávágni, hogy NEM! De a helyzet gyakran nem ilyen egyszerű. Egyre több szülő kényszerül arra, hogy külföldön vállaljon munkát, ám a gyerekét kénytelen itthon hagyni. Ennek azonban olykor végzetes következményei lehetnek...