Az elmúlt hetekben furcsa dolgot vettem észre az embereken. Mintha könnyebb lenne levegőt venni. Mintha kevesebb lenne a düh, több a mosoly, több az előzékenység. Mintha egy hosszú, mérgező korszak után elkezdtünk volna gyógyulni. Fiala Borcsa publicisztikája.
Hogy néz ki a kedvesség kultúrája egy parkolóban? Japánban a korán érkezők szándékosan a távolabbi helyekre állnak, hogy a később jövőknek könnyebb legyen – ez az omoiyari, a csendes figyelmesség, amitől láthatatlanul lesz jobb a világ.
Olyan nagy szükség van arra – főleg a mai világban, amikor politikai célból hergelik egymás ellen az embereket –, hogy meglássuk az idegenben a sorstársat, észrevegyük, ha valakinek a segítségünkre van szüksége, vagy megtegyünk valami olyan apróságot a másikért, ami bearanyozza a napját. Ti meséltétek el, hogyan találkoztatok egy kedves ismeretlennel, és ő mit tett értetek. Az írásaitokat olvasva meggyőződésünk lett: mégiscsak szép ez a világ.
Mark Twain szerint „a kedvesség az a nyelv, amit a süketek is hallanak és a vakok is látnak”. Egyszerre tűnik nagyon egyszerű fogalomnak és vethet fel sok kérdést a kedvesség valódi jelentése. De miben segítheti a hétköznapokat, ha nemcsak az éppen ösztönből vagy hangulatunkból fakadó, hanem a tanultabb, begyakorlottabb kedvességnek is helyet adunk az életünkben?
Tanulmányok vizsgálták: vajon a siker útjába állhat-e, ha kedvesek vagyunk?
Te átélted már azt, amiről Doffek Gábor beszél?
„Fehér Gyuri vízen járó, különleges tünemény volt” – mondta róla főiskolai tanára, Szinetár Miklós.
A kedvességet, a másokkal való önzetlen törődést a társadalmunk hajlamos gyengeségnek és túlzott naivitásnak bélyegezni. Valaminek, ami minden, csak nem kifizetődő. Érdemes hát lemondani róla? Nyáry Luca szerint csak azért sem.
Mi lenne, ha mind megpróbálnánk venni egy hatalmas levegőt, kiengedni a felgyűlt fogcsikorgós stresszt, a fél éve tartó bezártságot, a koronás létbizonytalanságot, a jogosnak vélt és a belénk hergelt gyűlöletet, amit egymás iránt táplálunk, ezt a teljes agyunkra húzott tébolyt, amiben élünk, és nyugalomra intenénk magunkat kissé?
Megtanulni viselkedni, és aztán megtanulni újra őszintének lenni…
Glow
Lagom
Glow
Lagom