Címke: empátia

„Nagyon nehéz kívülállóként a gyászt kezelni. Ha pedig valaki a gyermekét veszíti el, az nemcsak a közvetlen családnak, de mindenki másnak is egy lelkileg rettentően megterhelő hír. És bizony a gyászoló családok nagyon különbözően reagálnak.” Vajon eléggé odafigyelünk rájuk? Kellő empátiával kezeljük a környezetünkben azokat, akiket hatalmas veszteség ért? Erről tanakodik a rákban elhunyt kislány, Izus anyukája.

Hogy miért kell beszélnünk a kimondhatatlanról, az elviselhetetlenről? Doffek Gábor szerint azért, mert a gyászt mindannyiunknak tanulni kell, ezzel is erősítve magunkban az empátiát és a másik felé való érző szívű odafordulást.

Egyszerűen nincs olyan életkor, amikor az olvasás ne az egyik leghasznosabb emberi tevékenység lenne. Baló Sára írásából kiderül, mi mindent köszönhetsz az írott szónak:

A babázás fejleszti az empatikus és szociális készséget. De hogyan lehet a babaház a lélek épülésének, gazdagodásának egyik bázisa? Itt megtudhatod:

A „nincs” annyira fáj, hogy felkelt éjjel az álmodból, és gyűlölöd a tested, amiért nem tudott életet adni. Ne legyen többé tabu a várandósság során bekövetkezett halál!

Te mivel egészítenéd ki a 7 pontot? Írd meg nekünk kommentben, ha diák vagy, vagy még emlékszel a diákéveidre, akkor pláne!

Verték. Elhanyagolták. Csúfolták. Most a gyerekével történik hasonló.

Nem könnyű normálisnak maradni a másikkal egy válás közepén. De nem lehetetlen.

A társadalom – elfogadás helyett inkább – megbélyegzi a depresszióval küzdő embereket. Pedig higgyétek el, enélkül is van épp elég bajuk. Az együttérzés pedig mindenkinek sokat segítene.

Egyes kereskedőkre bizony ráférne egy kis marketingtovábbképzés. És akkor az ember nem érezné úgy, hogy legszívesebben kofán vágná őket.