Szentesi Éva: Most múlik
„A” emlékére.
„A” emlékére.
Ez itt egy novella. Nem, mégis inkább a valóság...
Csak az a szegény asszony ne járna annyit éjjel álmában...
Felnőni végleg.
Halottak napján egy szolidan morbid kontent.
Van a halálnak értelme?
A és L emlékére.
„Kicsi gyerekeknél a biztonságérzet visszaállítása a legfontosabb: őszinte, nyílt kommunikációval, és annak újbóli ismétlésével, hogy mi itt vagyunk mellette, szeretjük, gondoskodunk róla. ”
„Meg fogok halni, vége lesz az életemnek, pont most vagyok harmincéves, de ennyi volt, nincs tovább. Hát, a kurva életbe, gondoltam. És rohadtul féltem.” Túlélte. És elmeséli.
Három napja, egy hete, egy hónapja, egy éve, két éve... mindegy! A hiány állandó. A gyász és a szeretet örök.