Szörny a szekrényben, idegenek, erőszak, halál, betegség, egyedüllét… – Mitől fél a gyerek? És hogy reagáljak?
Ne nevesd ki, ha fél, ne szégyenítsd meg, ne szidd le érte. Még akkor is, ha tudod, hogy nem laknak szörnyek a szekrényben…
Ne nevesd ki, ha fél, ne szégyenítsd meg, ne szidd le érte. Még akkor is, ha tudod, hogy nem laknak szörnyek a szekrényben…
Anna Esztert tegnap esti cikke után az olvasók egy része verbálisan „keresztre feszítette”, a barátai pedig elkezdték félteni. Úgyhogy írnia kellett még egyet.
Tuti módszerek félénk szónokoknak.
Ha nem félsz a kudarctól, hanem inkább tapasztalatszerzésként éled meg, biztos, hogy utólag sem fogod bánni…
Nem tudjuk elégszer kihangsúlyozni, mennyire fontos megelőzés lehet a rendszeres szűrés!!!
A kórházi látogatás önmagában is nagyon megterhelő lehet. Semmi szükség rá, hogy még a környezet is rátegyen egy lapáttal a parafaktorra.
A gonosz mindenkinek a saját félelmei alakjában jelenik meg. Erre erősít rá a ma hetvenéves Stephen King.
Kínában egyél úgy, mint a kínaiak!
Egyik kedvenc tanárunk most nem az iskoláról írt.
„Mindenfélét kiabált még, ormótlan, bántó, ijesztő szavakat, de a leány már nem értette, csak távolról hallotta a hangját, a feje szédült – erősen lázas is volt a sebtől – a könnyei csurogtak, és sikítani kezdett, kitépte magát az erős markokból, amik vállon ragadták, az apja közben kacagott bele az arcába, eszelősen kacagott, egyre hangosabban, egyre nagyobb erővel, majd hirtelen abbahagyta...”