A családról szerzett tudás segít kioldani a saját életvonalunkon megélt nehézségeket, amiknek nincs meg a magyarázata az élettörténetünkben – mondja dr. Angster Mária, aki évekig Popper Péter mellett dolgozott, majd egy németországi képzésen Bert Hellinger munkacsoportjának tagjainál sajátította el a családállítás módszerét, amit aztán meghonosított Magyarországon.
A népmesék, műmesék pszichés szempontból is lényegesek a gyerekek életében: fontos megküzdési stratégiákat adnak, segítenek szembenézni a félelmekkel. A fejből mesélt családi történetek pedig ezeken túl még speciálisan is erősítik a szülő-gyerek, nagyszülő- vagy dédszülő-unoka kapcsolatot. Velük a saját fantáziánkat és identitásunk egy részét nyújtjuk oda: a családmese valójában egy irodalmi köldökzsinór.
„A kövér lány le akarta adni a szerepét, és ezzel nem tudott mit kezdeni a környezete.”
Az Akit itt felejtettek című könyv tele van nagyon erős mondatokkal, és többek között azt vizsgálja meg, hogyan hatnak egy család tagjaira az eltemetett, soha ki nem mondott traumák.
Vendégszerzőnk traumáinak örökségében benne van a huszadik század minden rémtette. És már nagyon szabadulna tőle, mert fontos, hogy feltárjuk a családunkat generációk óta szorító traumákat… de utána mi lesz? Hogyan mész tovább? Ki marad belőled, ha már „mindent” tudsz?
„Most, 40 felett, egy válás után, és egy új szerelemben tapasztaltam meg először, hogy nem baj, ha nem sikerül mindig mindent kézben tartani.”
Végre megtudhatjuk, mi rejlik Almodóvar rettenthetetlen hősnői mögött, akik minden filmjét uralják – és hogy miért fog Penélope Cruz Oscar-díjat kapni ismét.
„A bennem lévő indulatok gyökerét keresve jutottam el az anyai ágon a trauma eredő pontjáig, amikor felrajzoltam a genogramot, és szépen mutatta, mindenki mindenkivel erősen indulatos volt, egészen a dédapámig visszavezethetően. Aztán az első világháborús veszteséglistákban döbbentem fedeztem fel egy megsemmisült családot, amiről a dédapám hallgatott. Ilyen a trauma természete: a beszédközpontot blokkolja. Így a trauma nem válik történetté, képek formájában tör be időről időre a tudatba – ezért elviselhetetlen a PTSD.”
Valóban a létező legnagyobb büntetések egyike, ha az ember elveszti a szabadságát, de a képzeletet nem lehet rácsok mögé zárni. Szívből szakadt mesék…