Mindent a tág és meggyengült hüvelyről
Dolgok, amikről még mindig tabu beszélni. Mi viszont alaposan kivesézzük.
Dolgok, amikről még mindig tabu beszélni. Mi viszont alaposan kivesézzük.
„Már öt éve ez nem is az én testem. Vagyis… nem csak az enyém.” Szentesinek nehéz hete volt. Olvasnivaló.
Kezeket fel, ha te is gondosabban rákészülsz a nőgyógyászodra, mintha a pasiddal randiznál egy átlag péntek este!
9 hónap alatt nemcsak egy kisbaba születik meg, hanem az anya is. Ha hagyják.
Az élet sok nőt taszít férfiszerepbe, a gyöngédség és a puhaság már olyan luxus, amit nem mindig engedhetünk magunknak. Csoda, ha ezek után jóval korábban köszönt be a klimax, mint időszerű lenne?
Két dolgot mindenképp érdemes hazavinni ebből a történetből: ne guglizd meg a tüneteidet, és ne ülj fel egyetlen egy orvosi szakvéleménynek!
Ennél a kínzó bizonytalanságnál talán nincs is rosszabb. De tényleg, kire hallgasson az ember...?
Az ilyen esetek hallatán az ember eltűnődik, vajon egyes orvosok miért is ezt a szakmát választották valami kevésbé embercentrikusabb foglalkozás helyett?
„Csak hümmögni vagyok képes, közben azon kattogok, hogy lépjek már le, menjek már ki ebből a rothadó épületből, a rothadó egészségügyből, menjek ki, és hadd sírjam el magam, és próbáljak minél messzebb kerülni ettől az egésztől.”