Fiala Borcsa: A jó beteg gyógyulása – Koronanaplók
Amikor két eltérő neveltetés összeütközik a karanténban
Amikor két eltérő neveltetés összeütközik a karanténban
A fotós, akinek a hivatása a szenvedélye, a négy fal közé szorul. Mi más tehet, mint maga felé fordítja az objektívet. A végeredmény pedig egy újfajta művészet: a magány és a szétfolyó idő erőteljes, húsba vágóan őszinte, vizuális megjelenítése.
„A karantén idején minden társas kapcsolat felértékelődik, és a leghétköznapibb dolgok is kiemelt helyet kapnak az emlékezetben, ahogy a vágyakban is.”
Remény, munka, kitartás.
„Az, ahogy a kezdet és a vég hat rád, csak a tiéd. Nincs jó és rossz, erkölcsös és erkölcstelen, értékes és olcsó, elegáns és bunkó gyász. Gyász van. A tiéd, az övé, az enyém.” DTK megbocsát. Másoknak… és magának is.
„Kész vagyok megülni a seggemen, amíg kell, csak legyünk már túl rajta!”
„Ha megérezzük, hogy mi az igaz féltés és mi az igazi szeretet, akkor talán már nyertünk is valamit. Ha…”
Unatkozó gyerekek, szétesett felnőttek, káosz, kupi, napi öt étkezés, ironikus inspiráció a nyaralásokból, és a kínzó kérdés: a húsvéti nyúl bejön a karanténba?! Ilyen a koronahelyzet ovis királylányokkal Girlzonboard Flóráéknál.
Ahogy sorra bezáródunk a lakásainkba, úgy tűnnek el a különbségek, az országhatárok, és kerülünk mind egy csónakba.
Ne csak a rosszat lássuk a jelenlegi helyzetben. Próbáljuk a legjobbat kihozni belőle, például tanuljunk meg hálásnak lenni.