Egy indulatos társadalom erőszakos közéleti kommunikációs klímájában nevelkedő gyerekek gyakran már feszülten érkeznek meg az iskolába. Ott aztán egy jelentős erőforráshiánnyal küszködő oktatási rendszerrel és gyermekvédelemmel találkoznak. Nem kell csodálkozni azon, hogy a gyerekek egyre erőszakosabbak egymással. Hiszen nekünk tartanak tükröt.
Egyre inkább úgy tűnik, az életveszélyes mértékű agresszió beköltözött az iskolák falai közé: sem a gyerekek, sem a szülők, sem pedig a pedagógusok nem érezhetik magukat biztonságban. A vészcsengő eszeveszetten szól; de hogyan lehet megelőzni a hasonló tragédiákat? Hol van a felnőttek felelőssége? Milyen jogi következményekkel számolhat az elkövető? És a legfőbb: mi történik a gyerekek mentális állapotával?
A magyar tizenévesek 85 százaléka már legalább egyszer megtapasztalta, 66 százalékuk pedig rendszeresen átél iskolai bántalmazást.
Egy hazai kutatás szerint a gyerekek 15 százalékát rendszeresen bántalmazzák a kortársai. Szülőként azonban kutya kötelességünk észrevenni a bullyingra utaló jeleket, és fellépni ellene.
Csütörtök délután brutális mészárlás történt a prágai Károly Egyetem körzetében. Az elkövető otthonában legálisan tartott egy teljes fegyverarzenált – ebből került ki az a néhány gyilkos darab is, amivel 14 ember életét elvette. Mit mond az igazságügyi fegyverszakértő? Minden, amit tudni lehet jelenleg a tragédiáról:
Egy bántalmazott gyerek felnőttként újságíró lett, és úgy döntött: megkeresi egykori osztálytársait, akik közül sokan bántalmazók, mások bántalmazottak, esetleg kívülállók voltak. Az interjúk tapasztalatai tanulságosak lehetnek a jelenleg érintetteknek, és azoknak is, akik máig hordozzák az iskolai években szerzett lelki sérüléseket.
Az IDEA Intézet friss kutatásából többek között kiderült, hogy a magyar felnőttek nagyobb része a csúfolódást enyhe zaklatásként ítéli meg, az iskolai erőszak kezelésében pedig szerintük a szülőknek és a tanároknak van a legtöbb felelőssége – a kormánynak kevésbé.
Az iskolai és munkahelyi erőszak hosszú időre kiirthatja belőlünk a valahová tartozás vágyát. A bullying tartós hatásairól írt Csepelyi Adrienn egy új sorozat kapcsán:
Mi kellene ahhoz, hogy ne bántsák egymást ennyit a gyerekeink? Először is: figyelem. A gyermekjogok világnapján egy magyar kutatás hívja föl a figyelmet az iskolákban elharapódzott és sokszor következmények nélkül maradt agresszióra.
„Összemosni az iskolai erőszak kezelését a büntetőpolitikával, és valódi válaszok keresése helyett hangulatkeltésre használni az elképesztően komoly, alapvető problémákkal küzdő iskolarendszerben előforduló erőszakos eseteket olyan szintű károkozás, amire nehéz szavakat találni.” Disclaimer: a cím (és a cikk eleje) iróniát tartalmaz.