Címke: anyaság

Minek egy válás után az embernek más férfi, amikor ott van a 13 éves fia is?

„A jegyzőkönyv kedvéért itt és most szeretném megjegyezni, hogy aki ismer, az tudja: én tényleg alapvetően józan gondolkodású, intelligens(nek mondható) nő vagyok. Voltam? Vagy mi történik velem, de tényleg? Hová leszek?” – Várandós kolléganőnk naplójába pillanthattok bele (érdemes!):

Az élelmiszer lassan a luxuscikkek kategóriájába kerül, így nem csoda, ha minden maradékot hasznosítani akarunk, de azért vannak határok… Vagy azok mind eltűnnek az anyasággal?

Egyes anyukák így, bezzeg más anyukák úgy… De miért mérik az anyák mindig egymáshoz magukat?

Vendégszerzőnk írása alaposan belenyúl a darázsfészekbe, de története nem egyedi eset. Jó lenne nem félni attól, hogy nyíltan beszéljünk erről.

Filákovity Radojka kolléganőnk remek hírt szeretne megosztani veletek, és azt is elmeséli, ő maga mit szólt ehhez a meglepetéshez.

Furcsa dolog az anyaság. Mindig az aktuális nehézségek miatt kínlódunk (már aki kínlódik, persze). Aztán, ha vége egy húzós időszaknak, máris visszasírjuk. Folyamatosan sürgetjük az időt, és nehezen tanulunk belőle. Vajon még mennyi visszasírandó nehézség vár ránk?! Ezen gondolkodott el Szabó Anna Eszter.

Hiába hisszük, hogy egy nőnek ma már nem kell választania a munka és a család között, a gyerek születése utáni első években még mindig úgy hasít ki a korábbi életünkből az anyaság, hogy arra nem lehet felkészülni. Ennek a sokkját mutatja be ellenállhatatlan humorral Gáldi Vinkó Andi fotókönyve és ma nyíló kiállítása. Andi egy felívelő külföldi karriert hagyott félbe, és most folytatná.

Nem, az anyaságra nem lehet felkészülni. Ebbe csak menet közben tanulhat bele az ember. Szabó Anna Eszter megejtően őszinte, intim köszöntése a fia kilencedik születésnapja alkalmából… a fiának, magának, és egy kicsit minden anyukának.

„Szoptattam éjjel, szoptattam nappal, szoptattam minden hullámhosszon” – mondja szerzőnk Örkény után szabadon a szoptatás világhetén.