Vendégszerzőnk írása alaposan belenyúl a darázsfészekbe, de története nem egyedi eset. Jó lenne nem félni attól, hogy nyíltan beszéljünk erről.
Filákovity Radojka kolléganőnk remek hírt szeretne megosztani veletek, és azt is elmeséli, ő maga mit szólt ehhez a meglepetéshez.
Furcsa dolog az anyaság. Mindig az aktuális nehézségek miatt kínlódunk (már aki kínlódik, persze). Aztán, ha vége egy húzós időszaknak, máris visszasírjuk. Folyamatosan sürgetjük az időt, és nehezen tanulunk belőle. Vajon még mennyi visszasírandó nehézség vár ránk?! Ezen gondolkodott el Szabó Anna Eszter.
Hiába hisszük, hogy egy nőnek ma már nem kell választania a munka és a család között, a gyerek születése utáni első években még mindig úgy hasít ki a korábbi életünkből az anyaság, hogy arra nem lehet felkészülni. Ennek a sokkját mutatja be ellenállhatatlan humorral Gáldi Vinkó Andi fotókönyve és ma nyíló kiállítása. Andi egy felívelő külföldi karriert hagyott félbe, és most folytatná.
Nem, az anyaságra nem lehet felkészülni. Ebbe csak menet közben tanulhat bele az ember. Szabó Anna Eszter megejtően őszinte, intim köszöntése a fia kilencedik születésnapja alkalmából… a fiának, magának, és egy kicsit minden anyukának.
„Szoptattam éjjel, szoptattam nappal, szoptattam minden hullámhosszon” – mondja szerzőnk Örkény után szabadon a szoptatás világhetén.
Milyen egy dolgozó kisgyerekes anyuka átlagnapja? Kalandos és érdekes? Vagy monoton és fárasztó? Attól függ, melyik napot, vagy még inkább, melyik nap melyik pillanatát nézzük. Tóth Flóra most mindkét részből mutat.
Beszéljünk a rózsaszín, habos-babos, idilli pillanatokról is!
Olvasónk úgy döntött, nem szül, bármit várjon is tőle a környezet. Elmondta azt is, miért döntött így:
Az élménygazdag nyári szünet nem feltétlenül „pénz és paripa” kérdése. Akkor sem, ha a közösségi média mást sugall.