Nem sok jót jósoltak neki, hiszen az akkori törvényeknek megfelelően 25 hetesen még csak kisbabának sem számított, embrió volt, ami vagy elvész, vagy megmarad. A fájdalmas diagnózis ellenére édesanyja minden erejét összeszedve hordta további két héten át, hogy gyereke, aki nehezen fogant meg, világra jöhessen. És közös küzdelmük sikerrel zárult.
Amikor az óvodásból iskolás lesz, a kisgyerekesből pedig nagygyerekes anya.
Sok szó esik arról, hogyan érinti egy nő karrierjét a gyerekvállalás. Arról viszont lényegesen kevesebbet beszélünk, hogyan tekintenek a munkaadók az apákra. Hogyan változik, változik-e egyáltalán egy férfi munkaerőpiaci megítélése attól, hogy gyereke születik?
A hároméves gyesről még mindig azt gondolják sokan, hogy ez a legjobb a gyereknek, és ezáltal a családoknak. De biztosan így van? A Ki vele! című közösségi talkshow kapcsán jártuk körbe a kérdést.
A gyakorló anyák már tudják: anyának lenni tele van váratlan fordulatokkal, kiszámíthatatlan helyzetekkel.
Egy lány története, aki az egész családját elvesztette a háborúban, és a származásáról sokáig sejtelme sincs. Egy asszony története, akinek úgy lesz gyereke, hogy megmenti egy másik asszony csecsemőjét. Egy család története, amely egy sötét titok köré íródik. És Erdély története is a második világháború után: úgy elmesélve, ahogy még nem hallottuk. Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényéről írt Kurucz Adrienn.
„Koraszülők vagyunk, extrém koraszülött ikrek anyukája, apukája, de itt nem számított a rutin és az évek, ismeretlen vizekre tévedtünk.” Két gyerekük után Ildikó ikrekkel lett várandós, ám a két kisbaba három hónappal korábban jött világra a kelleténél.
Anyákat kérdeztünk arról, hogy mit nem gondoltak volna előre a szülővé válással kapcsolatban. Íme, a mi vicces, undi és nehezen megmagyarázható pillanataink.
A második gyerek születése egyben gyásszal is járhat, hiszen itt vége szakad az időszaknak, amikor „csak mi hárman” voltunk.
Elérkezik az idő, amikor egy anyának újra kell fogalmaznia önmagát.