„Nem baj, ha varázstalanítod a popzenét, kevesebben fognak elájulni tőle” – Lovasi András a Popfilterben
Lovasi András egyszerre hálás és hálátlan interjúalany: hálás, mert tud erősen fogalmazni, és ha megteszi, akkor annak visszhangja van. És persze hálátlan, hiszen az utóbbi évtizedekben számtalan interjút adott már. Így aztán a Popfilterben nem a kézenfekvő kérdések hangzottak el, hanem kulisszatitkokra, személyes sztorikra voltam kíváncsi, és főként: azt akartam, hogy zenéről beszélgessünk. Az aczéli kultúrpolitikától a jugoszláv lemezekig, a hangrögzítés kezdeteitől a trapig (gondolnád, hogy Lovasi „trapesnek” vallja magát?) – őrületes távokat befogó beszélgetés lett ez, amelynek a végén abba is betekintést nyerünk, miként dönti el Lovasi zsűritársaival, kik kapják az egymillió forintos Raktárkoncert-gázsit, amit zenészek megsegítésére ajánlott fel. Az eredmény felvételünk idején még nem volt meg, de mivel a mai napot jelölte meg határidőként, épp a Popfilter élesedésekor hirdetik ki. A mai adásban tehát Lovasi András! WMN Popfilter – Szűrjük a zajt!
–
1. Lovasi András épp egy szólólemezen dolgozik, amely annyira önálló anyag, hogy szinte az összes hangszeren ő maga játszik. Mivel régóta foglalkoztatja az adásokat megszakító reklám műfaja, saját készítésű reklámokat is elhelyez majd ezen a lemezen – a művészi produktum részévé teszi tehát az adásmegszakítást.
2. „Sokszor a dalt csak hagyni kell megszületni. Két okból lehet elveszíteni egy dalt: nem veszed észre, hogy mit akar, és a fejedben lévő célkitűzéshez akarod alakítani. A másik pedig, hogy megtanul az ember mesterségbeli fogásokat, például, hogy milyen akkord után milyen akkord szokott jönni, majd megtanulja azt is, hogyan lehet ezeket kompenzálni – na, most direkt nem olyan akkordot fogok majd!”
3.
Egy-két felvételből meg szokott lenni a stúdióban, azt mondja, minél többször vesznek fel valamit, annál rosszabb lesz. Tisztábbnak tisztább, de jobb csak nagyon ritkán.
4. Azokat az előadókat szereti, akik védtelenül hagyják magukat, támadási felületet adnak a hallgatónak azzal, hogy nem tökéletesek a felvételeik. A mainstream popzenében ennek az ellentéte dívik, és ez a zenének a pillanatba vetettségét veszi el.
5. A popzenei slágerek 80-95 százaléka ugyanazokra a sémákra épül: öt-hat klasszikus harmóniamenet például, ezért lehet egymásba fűzni egymástól teljesen független slágereket (azaz mashupot készíteni belőlük).
6. Ha megérkezik valahová repülővel, az az első dolga leszállás után, hogy belője a négy fő égtájat.
7. A legtöbb szupergruppból szerinte hiányzik a produceri szemlélet, a zenei vezérgondolat: túl sok a dudás egy csárdában. Jó példaként említi a Jeff Lynne, George Harrison, Bob Dylan nevével fémjelzett Travelling Wilburys életművét, ahol a sok ikon képes volt összehangolni a törekvéseit.
8. Katonakorában vendéglátós zenészként is dolgozott, ezt jó állóképességi iskolának tartja. Akkoriban még sokkal pofátlanabb volt, az első debreceni fellépésükön is tanácsokat osztogatott az Exotic együttesnek. Ma már jóval visszafogottabb: „Egy-két mondattal inkább csak megbántani lehet valakit, semmint fontos dolgokat közölni” – mondja.
9. A Tompa kések című, Vetlényi Zsolt grafikusművésszel készített kötetben és az ehhez (vagy ezzel együtt) készült hanganyag intrójában a jugoszláv Radio Beograd műsorának részletét halljuk, amint a Kiscsillag Kicsiknek az égben című dalát konferálják fel. Ehhez archív felvételeket használtak, a bemondó szerepét pedig Rátgéber Lászlóra, a legendás kosárlabdaedzőre osztották, akiről azt is megtudhatjuk Lovasitól, hogy nem is áll távol tőle a kortárs művészet. Még az is kiderül, mi az a Doktor Zsivágó Darkstars.
10. Lovasi ki meri jelenteni, hogy a hatvanas–hetvenes években megszületett nagy magyar slágerek szövegei sokkal jobb minőségűek voltak, mint ugyanennek a korszaknak az angolszász slágerei.
„Ma már egy olyan minőségű dal, mint egy LGT- vagy egy Illés-szám, nem lehetne sláger” – mondja.
A beszélgetésből az is kiderül, miért.
Jó szórakozást kívánok!
Csepelyi Adrienn
A Popfilter további epizódjait itt találjátok: