–

Egy csepp mediterrán a Balatonnál – Folly Arborétum és Borászat

A járvány előtt utoljára gyerekkoromban nyaraltam a Balatonnál, de a Covid miatt aztán két éve úgy döntöttünk, külföld helyett inkább újra felfedezzük magunknak a magyar tengert és a környékét (erről ITT írtam). Ennyi idő távlatából pedig megkapó volt látni, ahogyan a múlt és a jelen kart karba öltve időznek a Balaton-parton (de hol vannak már azok az idők, amikor a szüleim az újságban található hirdetés alapján véletlenül egy működő kupleráj emeletére foglaltak „családi” szállást velünk, a két gyerekkel!).

A kép a szerző tulajdonában van

Régi és új, hagyomány és modernitás elevenedik meg a Folly család több generációjának gondos munkáját dicsérő arborétumban és borászatban is, ami a százéves cédrusokkal és ciprusokkal szó szerint egy csepp mediterránt varázsol hazánkba.

A kertet Folly Gyula pécsi orvos alapította, és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is a Folly család tulajdonában van. A gyönyörű, buja kert, a balatoni panoráma, a család csodás borai és több száz éves izgalmas családtörténete mind-mind külön esszenciát ad a látogatásnak. Aki pedig elfáradna az arborétumi sétában, azt finom étellel is várják. Ha Badacsony közelében jártok, ne hagyjátok ki!

A kép a szerző tulajdonában van

Ahová már az utat is kalandossá teheted – Bertényi Miklós Füvészkert

A Spartacus-ösvény az egyik kedvenc túraútvonalam (amit már ajánlottam korábban nektek is, például ITT). Ha pedig ezt az utat Pilisszentlászlóról körtúraként teszitek meg, és a hasatok útközben megállásra késztet, az – egyébként kocsival is megközelíthető – Ördögmalom erdei étteremben mindenképp érdemes egy pisztrángozással egybekötött pihenőt tartani. És, ha már ott vagytok, látogassátok meg az étterem mögött megbúvó gyönyörű arborétumot is. A Bertényi Miklós Füvészkert 16 hektáros területe két jól megkülönböztethető részből áll: magából az arborétumból, amelynek 19 állomását kanyargó ösvények, valamint szélesebb utak hálózata alkotja, valamint az Erdőanyai-szurdokból, ami egy vadregényes, lenyűgöző patakvölgy csodás növényzettel. Akár túrával egybekötve, akár kocsival megközelítve és egy finom ebéddel megkoronázva a látogatást, gyönyörködjetek a fenyőkben, egzotikus ázsiai növényfajokban és az őshonos tanúfákban. Bővebb információkat ITT kaphattok.

Megkapó romantika vízimalommal, műrommal, tóval – Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert 

A Budapesttől szinte egy karnyújtásnyira elterülő vácrátóti botanikus kert régóta visszatérő látogatói vagyunk, és minden évszakban más-más arcát mutatva ejt ámulatba bennünket. Az egykori grófi kastélykert helyén létrehozott „élő múzeum” 27 hektáros területén 13 ezer faj és fajta található meg. Az üvegházak mellett romantikus vízimalommal, műrommal, vízeséssel, szigetekkel, vadregényes ösvényekkel és egy gyönyörű tóval – amelyet az év bizonyos szakában rózsaszín lótuszok borítanak be – kápráztatja el a látogatókat.

A kép a szerző tulajdonában van

Tavasszal, a tulipánvirágzás idején, mindenképp érdemes ellátogatni a kertbe, amelynek külön tulipánmezője is van.

Sőt, izgalmas programokat is szerveznek a virágzás idejére. Most szombaton, április 23-án például kalandos tulipántörténeti sétán kalauzolják körbe a látogatókat, akik többek közt azt is megtudhatják, honnan származik ez a csodás virág, hogyan fonódik össze a tulipán története bűnügyekkel, vagyonnal és éhezéssel, de a sétát vezető főkertész a tulipánültetés titkaiba is beavatja a közönséget. A programról ITT, a botanikus kertről és történetéről pedig ITT tudhattok meg bővebb információkat.

Ahol a japán császári család tagjai is tiszteletüket tették – Japánkert Zuglóban

A kertben töltött idő a japánok szerint felér a meditációval. Hazánk első, közel százéves japánkertjébe – amelyet Varga Márton tervezett és építtetett 1928-ban, és a nevét viselő Kertészeti és Földmérési Szakgimnázium ékessége – még a japán császári család tagjai is ellátogattak. Takamacu herceg és felesége több növényt is ajándékozott az iskolának, amelyek közül egy japán díszcseresznye még ma is látható a tavas sétakertben, ahol nemcsak olyan különleges növényekben gyönyörködhetünk, mint, mondjuk, egy 1927-ben ültetett fikusz, hanem a japán kultúráról is többet megtudhatunk. A japánkertek ugyanis tele vannak mély jelentést hordozó szimbólumokkal, amiket érdemes megismerni. Egyebek mellett ezekből is ízelítőt kaphatunk április 23-án, szombaton, a Japánkerti Napon, amelynek során izgalmas programokkal várják a látogatókat. Bővebb információkat ITT kaphattok.

Az ország egyik legrégibb angolparkja sok csodát rejt – Alcsúti Arborétum

Tavaly a szentjánosbogarak rajzásakor látogattunk el az arborétumba – ami hihetetlen látvány –, ám nem kell júniusig várni, hogy élményekben gazdag időt töltsetek az 1820-as években telepített angolparkban, ami József nádor nevéhez fűződik (az első Magyarország területén letelepedett és birtokot szerzett Habsburgként az ő leszármazottjai jelentették a Habsburgok magyar ágát). Pollack Mihály tervei alapján épített kastélyának – amire már csak a főhomlokzata emlékeztet – több mint 40 hektáros parkjában 300 növényfajt honosított meg; a legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs-, juhar-, tölgy- és gesztenyefajok gyűjteménye is. És ha ez még nem lenne elég:

Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor is különleges éke a birtoknak.

Ahogy az épületek is, úgymint az Ybl Miklós tervei alapján készült pálmaház, amelynek már csak a maradványai láthatók vagy a régi angolpark épületei: a Medveház, a Gloriette és a Babaház. Az arborétumról bővebb információkat ITT találtok.

Molnár Ferenc szereplőinek nyomában – Füvészkert

Persze nem maradhat ki a felsorolásból a híres Füvészkert sem, ami az idén 251 éves, és aminek Molnár Ferenc klasszikusa állít örök emléket – és nem mellesleg neki köszönheti a ma használt nevét is. Az egyetem botanikus kertje kezdetben nemcsak az orvos- és gyógyszerképzésben töltött be fontos feladatot, hanem a hazai flóra kutatásában is. A mintegy 8000 növényfaj otthonául szolgáló területen ma csodás üvegházak, narancsfák, japán cseresznyefák, bambuszrengeteg és egyebek mellett kétszáz éves páfrányfenyők között tehetünk andalító sétát. A Füvészkertről ITT olvashattok bővebben.

Séta Pepi gróf pompás pávái között – Szarvasi Arborétum

Pepi gróf (azaz Gróf Bolza I. József) egykori fáskertje tele van izgalmas különlegességekkel: a 86 hektáros területen közel 1600 fa- és cserjefaj, -fajta található. De nemcsak a növény-, hanem az élővilága is lenyűgöző, több ritka madárfaj élőhelye ugyanis az arborétum, ahol még szabadon élő pávákkal is találkozhatunk, miközben 200 éves tölgyek árnyékában, vagy éppen virágzó liliomfák mellett sétálunk. Bővebb információkat ITT találsz az arborétumról.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Szarvasi Arborétum (@pepikert) által megosztott bejegyzés

Ahol Jókai Mór rózsáiban gyönyörködhetsz – Jókai Mór svábhegyi kertje

Ma is bárki gyönyörködhet Jókai Mór svábhegyi kertjében, amit az első sikereiből származó jövedelemből alakított ki, miután 1853-ban megvásárolta a város feletti régi kőbánya területét.

Tudta ugyanis, hogy az állandóan gondolkodó írói elmét csak a természet közelsége (és a jó bor) tudja elcsitítani. 

Forrás: Wikipédia

Az általa létrehozott virágzó park és mintakert ékessége már akkor is az író rózsakertje volt különleges fajokkal, amik ma is ámulatba ejtik az arra látogatókat. A rózsák mellett a magasra nyúló ősfák, az egykori présház és a szőlőtőkék – amelyek a híres Budai vörös alapját adják – őrzik az író szellemét.

Filákovity Radojka