Érzéki erők

A XIX. századbeli értelmezés szerint a végzet asszonya szexualitásából, érzékenységéből és intelligenciájából olyan erőkre tehet szert, amelyek legyőzhetetlenné, uralkodóvá teszik minden férfivel szemben.

Azonban mivel női sorsuk általában betöltetlen marad, ha nem válnak anyává, előbb vagy utóbb mind pusztulást és halált hoznak önmagukra és az emberiségre is.

Búúú. Ijesztő, ugye? Nem semmi propaganda a gyerekszülés mellett, mennyivel eredetibb és kreatívabb, mint a mai próbálkozások.

A végzet asszonya

A XX. században a Hollywoodi filmek, különösen a film noir alkotások prezentálták a végzet asszonya archetípusokat.

A kritikusok akkoriban úgy tartották, a jelenség csupán reakció a férfiak II. világháború utáni frusztrációjára, miszerint a nők elkezdték átvenni a hatalmat a  munkahelyeken és a politikában.

A nőket, akik a múlt században vadnak, botrányosnak és manipulatívnak voltak bélyegezve, ma már szimplán „erős” nőknek hívjuk. Ők a mai független, dolgozó nők, akik nem szorulnak arra, hogy egy férfi tartsa el őket, és akik gyakran úgy döntenek, hogy nem szülnek gyereket.

A karakter tehát talán mindig is feminista üzenettel rendelkezett, és a női megerősödés lehetőségét és szükségét hirdette a férfiak által dominált világban.

Lássuk, hogyan is fejlődött a femme fatale karaktere Hollywoodban.

Babaarcú (1933)

Barbara Stanwick a Babaarcú című filmben - Forrás: Warner Bros.

Barbara Stanwick a Babaarcú című filmben Lily Powers karaktere lett az egyik leginkább ikonikus  femme fatale. Lily és legjobb barátnője, Chico felpattannak egy vonatra, hogy hátrahagyják unalmas életüket, és New York Cityben próbáljanak szerencsét. Lily egy hatalmas manhattani bankban kap állást, ahol aztán manipulálva mindenkit a portástól a bankigazgatóig, egészen a csúcsig ügyeskedi magát.

A film tökéletes példája annak, hogy a férfiak szerint egyáltalán nem volt lehetetlen egy nőnek sikeres karriert létrehoznia a harmincas években, ha pontosan tudta, kivel kellett lefeküdnie érte. 

Scarlet Street (1945)

Joan Bennet a Scarlet Street című filmben - Forrás: Universal Pictures

Joan Bennet Kitty nevű karaktere különleges, mert bár manipulál és ügyeskedik, nem rosszallást, hanem együttérzést, sőt szimpátiát vált ki a közönségből. Nála meglátjuk az érem másik oldalát is, hogy mindig mindennek van oka.

Nem erőszakos, erkölcstelen, kegyetlen ragadozóként van feltüntetve, hanem bajba jutott nőként, aki bátran a végletekig elmegy, hogy a bőrét mentse egy reménytelen szituációból.

Gilda (1946)

Rita Hayworth - Forrás: Columbia Pictures

Rita Hayworth véleményem szerint a mai napig a femme fatale karakter tökéletes modellje. Van egy jelenet a filmben ahol Hayworth fekete pánt nélküli ruhájában táncol és énekel, miközben lassan lehúzza a jobb karjáról a kesztyűjét. A csupasz jobb karnál többet nem látunk a színésznőből, mégis ez a filmtörténet egyik legerotikusabb jelenete. Hayworth pillanatok alatt vált szexszimbólummá, a végzet asszonya archetípusává, és az amerikai katonák legnépszerűbb utazótársává – fénykép formájában.

Roger nyúl a pácban – Jessica Rabbit (1988)

 

Jessica Rabbit - Forrás: Buena Vista Pictures Distribution

Az egyetlen rajzfilmes végzet asszonya-karakter, Jessica Rabbit, ő is Rita Hayworthről lett mintázva. Jessica rebegő szempilláival, hullámzó csípőjével és hosszú lila kesztyűivel a tökéletesre festett femme fatale álomkép.

És talán neki van a legjobb kifogása is a sok elcsavart fejre, hiszen ahogy mondja, ő „nem gonosz, csak így lett rajzolva”.

Holtodiglan (2014)

 

Rosamund Pike - Forrás: InterCom

Mostanában átalakulóban van a végzet asszonya karaktere, pont azért, mert ami korábban még veszélyesnek és erkölcstelennek számított, ma már bátorsággal, női erővel azonosul.

Nem tudjuk pontosan, merre alakul a karakter sorsa, egyáltalán lesz-e jövője a szórakoztatóiparban. Ha például a Holtodiglan gyilkos természetű Rosamund Pike-ját számítjuk az új végzet asszonyának, akkor egyértelmű, hogy nem igazán pozitív irányba halad a karakter. A nőalak lassan szexuálisan túlfűtött, pszichopata zsenivé válik. Vajon mit mond ez el mai társadalmunkról és világunkról?

De akkor mit is jelentenek nekünk ezek a karakterek?

Vajon a nők vagy a férfiak álomképe jelenik meg bennük? Vajon gyűlöljük és megvetjük őket, vagy titkon minden férfi ilyen nőre vágyik, és minden nő rá akar hasonlítani?

Mit jelent a nőnek?

A végzet asszonya a tökéletes nő, aki elég csinos és okos ahhoz, hogy játszadozzon a férfiakkal.

Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy mi, nők képzeltük el ezt a lényt, akit szerintünk minden férfi akar.

Sokan feminista üzenetnek gondolják a független végzet asszonya megjelenését, pedig ha jól belegondolunk, a femme fatale ugyan játszadozik a férfiakkal, és manipulálja őket, az élete mégiscsak körülöttük forog. Nem valami feminista, ugye?

Mégis, egy otthonülő anyának a bárban koktélozó, vörösre rúzsozott, férfiak által csodált végzet asszonya talán azt jelenti, hogy ez az, amiről le kellett mondania, és amire titkon, néha-néha vágyik. Másfajta izgalom, másfajta kaland, semmi kötöttség, semmi felelősség.

Egy visszahúzódó, félénk tinilánynak, aki nem tudja, ki ő, és merre halad az útja, megint csak „példakép” lehet a határozott, magabiztos végzet asszonya, aki mindig azt teszi az életében, amit csak akar. Mondjátok, nem varázslatos gondolat ez egy fiatal, frusztrációkkal küzdő, életútját kereső, lázadó kamasznak? De egyben nem lehet, hogy káros berögződés is megint csak a tökéletességre helyezett hangsúlyból kifolyólag?

Mit jelent a férfinak?

A férfiak furcsa szerzetek. Most kezdem csak belátni, hogy egy élet sem lesz elég arra, hogy kiismerjem őket.

Például mi a logika abban, hogy egyszerre istenítenek és félnek egy női alakot, aki lenyűgözően szexi és intelligens, de mindezen előnyeit csak arra használja, hogy tönkretegye őket?

A férfiak mindig is úgy féltek elveszíteni a kontrollt. Ezért szexualizálták a végzet asszonyát annyira? Hogy aláássák intellektusát, és azt állíthassák, nem igazán esze, sokkal inkább boszorkányos bája csavarta el teljesen a fejüket?

De vajon nem lenne kevésbé ciki beismerni, hogy vannak nők, akik okosabbak a férfiaknál, mint azt állítani, hogy „igen, bocsi, már megint nem a fejemmel, hanem az egyéb testrészeimmel gondolkodtam”?

 Csernik Gréta

Források: ITT, és ITT