Egy igazi krokodil vigyázott a várra – Az Esterházyak nyomában Fraknón

–

A szülőfalumban is vannak emlékek

Ami személyes: szülőfalum török idők utáni új templomát az akkori birtokos, egy Esterházy érsek építtette. Történetesen ő koronázta meg Mária Teréziát. Egy püspök pedig, aki már sz-szel írta a nevét, felépíttette az egri líceumot. A mai egyetem elődjét diákkoromban végre átnevezték Ho Si Minhről. Az építtető biztos, hogy többet tett érte, és a neve is sokkal jobban cseng.

Burgenland? Fraknó

Amikor nemrégiben Burgenlandba kirándultunk, több lehetőségünk adódott, hogy hol kelünk át a határon. Nem úgy, mint az NDK-s turistáknak 1989-ben. Mehettünk volna mi is a Fertőnek, a mai Pán-európai Piknik Emlékhely felé, illetve Kismarton vagy Fraknó irányába. Nem volt kérdés, hogy Fraknó felé vettük az irányt.

Az oroszok majd mindegyik honi várban, kastélyban legalább a spájzba bejutottak a II. világháború idején vagy azt követően. És ha már ott voltak… Unalomig ismert idegenvezetői sajnálkozás, hogy az értékeket, a bútorzatot, és ami mozdítható volt, elvitték vagy tönkre-, tűzre vágták Gödöllőtől Eszterházáig (ma Fertőd).

Fraknó üde kivétel, a várban elrejtett értékek megmaradtak, hiszen a török nem ejtette szerét a várnézésnek, a napóleoni francia sem tett maradandó kárt, a szovjet ideiglenes csapatok (1945–1955) pedig nem találták a stafírungot. Ide mentünk.

Az első kapa-/birtok- és törökvágások

A vár messziről kimagaslik, rátelepszik a vidékre. A XVII. században emberpróbáló lehetett megközelíteni a téli családi rezidenciát. Elvetemült bringások ma is felkerekeznek a szerpentinen. De ne kezdjük a végén: a XIII. századtól egészen az Esterházy-család felbukkanásáig Fraknó (ma Forchtenstein) azon tanakodott, hogy önálló maradjon a két hatalom között a Nagymartoniak kezén, vagy az osztrákoké legyen, esetleg a magyar korona része. Mátyás is bejelentkezett érte, és meg is szerezte. A történelmi jojónak végül egy Esterházy vetett véget néhány jól irányzott huszárvágással.

Ha török, porosz, francia, esetleg Bethlen Gábor portyázott a környéken, az Esterházyak háborúztak. Ha meg elvonultak a vérzivataros fellegek, irányították és növelték a birtokaikat. Legendás vallás- és császárhűségük ebben is kamatozott. Jól házasodtak, sok birtokot szereztek ezáltal is.

A később a szomszédban gazdálkodó Széchenyi Stefferl (István) kifejezése, a „súlyegyen” nem mindig érvényesült a családi-politikai érdek és a szerelem egyeztetésében. Például Miklós gróf (1583–1645) előbb áttért a katolikus hitre, aztán felső-magyarországi főkapitány lett, és megörökölte nemcsak Munkács várát, hanem elődje feleségét is. Politikai és katonai sikerei után nádorként békített a császár és Bethlen Gábor között, akinek átadta Munkácsot. A császár Kismartonnal és Fraknóval honorálta szolgálatait, utóbbinak hamarosan örökös ura lett. Első magyarként kapta meg az Aranygyapjas Rendet.

Te csak házasodj – és tartsd szárazon!

Miklós grófot Pál fia (1635–1713) követte 16 évesen, ugyanis négy rokona, köztük két bátyja is ottmaradt a vezekényi harcmezőn, bár győztek a háromszoros török túlerő ellen.

Tizenegy éves unokahúgát vette feleségül, hogy egyben tartsa a birtokot és a családot. De szem előtt tartotta a Habsburgok jelszavát is: Esterházy Orsolya 18 gyereket szült neki.

Pál szintén fényes karriert futott be, két koronázásnál ő tartotta a koronát, az ország legnagyobb mágnásává vált, és hercegi címmel jutalmazták. Özvegyként 1682-ben Thököly Imre testvérét, Évát vette feleségül, hét gyerekük született. Buzgó vallásossága mellett kivette a részét a török kiűzéséből is. A barokk nagy magyar költője volt, de zenét is szerzett, egyik kantátája címe: Harmonia caelestis (1711). Híres műpártoló és szenvedélyes műgyűjtő: többek közt ezüstben utazott, és egy lovas szobrot is csak állíttatott magának magáról a vár udvarába.

Ami ízlik, az jót tesz

A várat leginkább birtokközpontnak, eleinte téli rezidenciának használták, aztán szép lassan az örökösök áttették székhelyüket a könnyebben megközelíthető és emiatt élhetőbb Kismartonba (Eisenstadt). A huszárezred szálláshelyének és a fegyvergyárnak azonban Fraknó pompás volt, ahogyan a családi kincstár is itt lehetett a legjobb, legmegbízhatóbb kezekben, kamrákban, pincékben. A léptékről: a XVII. század felfelé ívelő szakaszában előfordult, hogy napi 730 liter bor fogyott a várban, főként a Bacchus- és a Luther-pincéből szervírozva. Az egyik családi embléma jelmondata kívánkozik ide: Quod sapit nutrit – ami ízlik, az jót tesz.

Minden mulandó

A szappanbuborékokat fújó puttó szerint: Omnia vanitas. Amikor az Öregtorony felé tartunk, egy falra felfüggesztett krokodilus figyelmeztet nem csupán a saját, hanem az idő vasfogaira is. Ez a hüllő a család belső házi állata volt, szabadon sasszézott az udvaron. A házőrzők közül az Esterházyak a krokodil mellett tették le a garast.

Nem messze a konyhától található a „hét másodperces”, 1640-ben létrehozott kút. A beledobott kavics hét másodperc alatt éri el a vizet. A vödröt egy járókerékkel lehetett kihúzni a ciszternából, a lánc 557 szemből áll. (A cikk végén lévő lapozható képgalériában ez a fotó is szerepel.)

De ha már spájz, akkor konyha! Korhű berendezés, egy fatörzsből kivájt dagasztóteknő, több valódi lábon áll a hatalmas lábos, a konyha közepén pedig a tűzrakó hely, akár a nyársak forgatására is. A nyelv szépségét, a szólások eredetét igazolják a szavak: egy füst alatt készítették az étkeket. A kalitka az ablakban pedig arra emlékeztet, hogy sajátos szénmonoxid-mérő élő alkalmatosságuk volt: egy madár. Ha lefordult az ülőrúdról, az nemcsak neki jelentett rosszat, hanem a kuktáknak is, ideje volt kifordulni a konyhából.

Semmit sem szabad túlzásba vinni

A harmadik családi alapigazságot – Ne quid nimis (Semmit sem szabad túlzásba vinni) – azonban nem tartották be, és ennek örülhet a látogató. Szerencsére a Fraknón felhalmozott értékek nagy része hiánytalanul megvan.

Az Esterházy-kincstár csak 2005-ben nyílt meg a látogatók előtt. Berendezési tárgyaival Európa egyik legrégebbi ezüstbútor-gyűjteményét őrzi. A dán királynő rosenborgi kollekciója mellett fajtájának legnagyobbja. De csodás kabinetszekrények, órák, ékszerek, vallási kegytárgyak láthatók a vitrinekben. A zár- és kulcskiállítás is fergeteges. Az egyik vitrinben pedig egy erényöv is látható.

Fegyelem, figyelem!

Példás rendben sorakoznak a levéltárakban a birtokösszeírások, a gazdálkodás adatai. Ennél érdekesebb a fegyverarzenál, ami egyáltalán nem túlzás. Az egyik huszárezrednek nemcsak a felszerelése – például medveszőrös sisakok stb. –, hanem a tisztjeiről készült festményei is a falakon lógnak.

Az egyik családfő a lánya esküvőjére külön lovasöltözetet, lószerszámot stb. készíttetett, majd kamrába zárták az egész készletet Csipkerózsika-álomra. Ma is ugyanabban a formában és rendben láthatók. Persze emellett megcsodálhatók a flinták (vadászfegyverek) is szép számmal, puskapor, kezdetleges gránátok, helyben gyártott ágyúk és megannyi katonai felszerelés. A hadizsákmányok között több különleges akad: például az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748) szerzett porosz tábornoki selyemsátor.

A család és a személyzet állandóan résen volt, mindig ügyeltek az értékeikre. Titkos ajtók vezettek a kincstárhoz is. A konspirációt pedig olyan tökélyre fejlesztették, hogy a napóleoni háború idején, 1806-ban alkotott freskót 2007-ben fedezték fel újra. Ahogyan egy-két titkos kamrát is.

Fraknó csak egy Esterházy-szelet Burgenlandból, de frankó. Nem szövegromlás, hogy a Harmonia caelestis (2000) írója, Esterházy Péter kedvelt kifejezését idézzük. Itthon pedig, felbontva egy 2015-ös Haydnt a családi borászattól, elégedetten csettinthetünk: remek vörös házasítás. Valamit tudtak/tudnak az Esterházyak.

***

Érdemes kombinált belépőjegyet venni, és megnézni előre a neten, mikor tartanak magyar nyelvű vezetéseket. A kéteurós fotójegy bőven megéri.

(A képre kattintva megjelenik a lapozható galéria)

Irodalom: Stefan Körner: Fraknó vára. Az Esterházy hercegek trezorja (ford. Orbán István).

Fotók és szöveg: Lehotka Gábor