A szülőfalumban is vannak emlékek

Ami személyes: szülőfalum török idők utáni új templomát az akkori birtokos, egy Esterházy érsek építtette. Történetesen ő koronázta meg Mária Teréziát. Egy püspök pedig, aki már sz-szel írta a nevét, felépíttette az egri líceumot. A mai egyetem elődjét diákkoromban végre átnevezték Ho Si Minhről. Az építtető biztos, hogy többet tett érte, és a neve is sokkal jobban cseng.

Burgenland? Fraknó

Amikor nemrégiben Burgenlandba kirándultunk, több lehetőségünk adódott, hogy hol kelünk át a határon. Nem úgy, mint az NDK-s turistáknak 1989-ben. Mehettünk volna mi is a Fertőnek, a mai Pán-európai Piknik Emlékhely felé, illetve Kismarton vagy Fraknó irányába. Nem volt kérdés, hogy Fraknó felé vettük az irányt.

A vár
A vár

Az oroszok majd mindegyik honi várban, kastélyban legalább a spájzba bejutottak a II. világháború idején vagy azt követően. És ha már ott voltak… Unalomig ismert idegenvezetői sajnálkozás, hogy az értékeket, a bútorzatot, és ami mozdítható volt, elvitték vagy tönkre-, tűzre vágták Gödöllőtől Eszterházáig (ma Fertőd).

Címeres láda
Címeres láda

Fraknó üde kivétel, a várban elrejtett értékek megmaradtak, hiszen a török nem ejtette szerét a várnézésnek, a napóleoni francia sem tett maradandó kárt, a szovjet ideiglenes csapatok (1945–1955) pedig nem találták a stafírungot. Ide mentünk.

Az első kapa-/birtok- és törökvágások

A vár messziről kimagaslik, rátelepszik a vidékre. A XVII. században emberpróbáló lehetett megközelíteni a téli családi rezidenciát. Elvetemült bringások ma is felkerekeznek a szerpentinen. De ne kezdjük a végén: a XIII. századtól egészen az Esterházy-család felbukkanásáig Fraknó (ma Forchtenstein) azon tanakodott, hogy önálló maradjon a két hatalom között a Nagymartoniak kezén, vagy az osztrákoké legyen, esetleg a magyar korona része. Mátyás is bejelentkezett érte, és meg is szerezte. A történelmi jojónak végül egy Esterházy vetett véget néhány jól irányzott huszárvágással.

Katonás rendben századokon át
Katonás rendben századokon át

Ha török, porosz, francia, esetleg Bethlen Gábor portyázott a környéken, az Esterházyak háborúztak. Ha meg elvonultak a vérzivataros fellegek, irányították és növelték a birtokaikat. Legendás vallás- és császárhűségük ebben is kamatozott. Jól házasodtak, sok birtokot szereztek ezáltal is.

A később a szomszédban gazdálkodó Széchenyi Stefferl (István) kifejezése, a „súlyegyen” nem mindig érvényesült a családi-politikai érdek és a szerelem egyeztetésében. Például Miklós gróf (1583–1645) előbb áttért a katolikus hitre, aztán felső-magyarországi főkapitány lett, és megörökölte nemcsak Munkács várát, hanem elődje feleségét is. Politikai és katonai sikerei után nádorként békített a császár és Bethlen Gábor között, akinek átadta Munkácsot. A császár Kismartonnal és Fraknóval honorálta szolgálatait, utóbbinak hamarosan örökös ura lett. Első magyarként kapta meg az Aranygyapjas Rendet.

Esterházy Miklós és Nyári Krisztina címere
Esterházy Miklós és Nyári Krisztina címere

Te csak házasodj – és tartsd szárazon!

Miklós grófot Pál fia (1635–1713) követte 16 évesen, ugyanis négy rokona, köztük két bátyja is ottmaradt a vezekényi harcmezőn, bár győztek a háromszoros török túlerő ellen.

Tizenegy éves unokahúgát vette feleségül, hogy egyben tartsa a birtokot és a családot. De szem előtt tartotta a Habsburgok jelszavát is: Esterházy Orsolya 18 gyereket szült neki.

Pál szintén fényes karriert futott be, két koronázásnál ő tartotta a koronát, az ország legnagyobb mágnásává vált, és hercegi címmel jutalmazták. Özvegyként 1682-ben Thököly Imre testvérét, Évát vette feleségül, hét gyerekük született. Buzgó vallásossága mellett kivette a részét a török kiűzéséből is. A barokk nagy magyar költője volt, de zenét is szerzett, egyik kantátája címe: Harmonia caelestis (1711). Híres műpártoló és szenvedélyes műgyűjtő: többek közt ezüstben utazott, és egy lovas szobrot is csak állíttatott magának magáról a vár udvarába.

Egy füst alatt minden megfőtt
Egy füst alatt minden megfőtt

Ami ízlik, az jót tesz

A várat leginkább birtokközpontnak, eleinte téli rezidenciának használták, aztán szép lassan az örökösök áttették székhelyüket a könnyebben megközelíthető és emiatt élhetőbb Kismartonba (Eisenstadt). A huszárezred szálláshelyének és a fegyvergyárnak azonban Fraknó pompás volt, ahogyan a családi kincstár is itt lehetett a legjobb, legmegbízhatóbb kezekben, kamrákban, pincékben. A léptékről: a XVII. század felfelé ívelő szakaszában előfordult, hogy napi 730 liter bor fogyott a várban, főként a Bacchus- és a Luther-pincéből szervírozva. Az egyik családi embléma jelmondata kívánkozik ide: Quod sapit nutrit – ami ízlik, az jót tesz.

Minden mulandó

A szappanbuborékokat fújó puttó szerint: Omnia vanitas. Amikor az Öregtorony felé tartunk, egy falra felfüggesztett krokodilus figyelmeztet nem csupán a saját, hanem az idő vasfogaira is. Ez a hüllő a család belső házi állata volt, szabadon sasszézott az udvaron. A házőrzők közül az Esterházyak a krokodil mellett tették le a garast.

Házőrző relikvia – lesben áll egy krokodil – alulnézetből
Házőrző relikvia – lesben áll egy krokodil – alulnézetből

Nem messze a konyhától található a „hét másodperces”, 1640-ben létrehozott kút. A beledobott kavics hét másodperc alatt éri el a vizet. A vödröt egy járókerékkel lehetett kihúzni a ciszternából, a lánc 557 szemből áll. (A cikk végén lévő lapozható képgalériában ez a fotó is szerepel.)

De ha már spájz, akkor konyha! Korhű berendezés, egy fatörzsből kivájt dagasztóteknő, több valódi lábon áll a hatalmas lábos, a konyha közepén pedig a tűzrakó hely, akár a nyársak forgatására is. A nyelv szépségét, a szólások eredetét igazolják a szavak: egy füst alatt készítették az étkeket. A kalitka az ablakban pedig arra emlékeztet, hogy sajátos szénmonoxid-mérő élő alkalmatosságuk volt: egy madár. Ha lefordult az ülőrúdról, az nemcsak neki jelentett rosszat, hanem a kuktáknak is, ideje volt kifordulni a konyhából.

Ez tényleg lábos
Ez tényleg lábos

Semmit sem szabad túlzásba vinni

A harmadik családi alapigazságot – Ne quid nimis (Semmit sem szabad túlzásba vinni) – azonban nem tartották be, és ennek örülhet a látogató. Szerencsére a Fraknón felhalmozott értékek nagy része hiánytalanul megvan.

A túlzás alól ez egy kivétel
A túlzás alól ez egy kivétel

Az Esterházy-kincstár csak 2005-ben nyílt meg a látogatók előtt. Berendezési tárgyaival Európa egyik legrégebbi ezüstbútor-gyűjteményét őrzi. A dán királynő rosenborgi kollekciója mellett fajtájának legnagyobbja. De csodás kabinetszekrények, órák, ékszerek, vallási kegytárgyak láthatók a vitrinekben. A zár- és kulcskiállítás is fergeteges. Az egyik vitrinben pedig egy erényöv is látható.

Hm… Ez az erényöv nem lehetett valami kényelmes viselet…
Hm… Ez az erényöv nem lehetett valami kényelmes viselet…

Fegyelem, figyelem!

Példás rendben sorakoznak a levéltárakban a birtokösszeírások, a gazdálkodás adatai. Ennél érdekesebb a fegyverarzenál, ami egyáltalán nem túlzás. Az egyik huszárezrednek nemcsak a felszerelése – például medveszőrös sisakok stb. –, hanem a tisztjeiről készült festményei is a falakon lógnak.

A huszárezred vezetői és lovaskellékek
A huszárezred vezetői és lovaskellékek

Az egyik családfő a lánya esküvőjére külön lovasöltözetet, lószerszámot stb. készíttetett, majd kamrába zárták az egész készletet Csipkerózsika-álomra. Ma is ugyanabban a formában és rendben láthatók. Persze emellett megcsodálhatók a flinták (vadászfegyverek) is szép számmal, puskapor, kezdetleges gránátok, helyben gyártott ágyúk és megannyi katonai felszerelés. A hadizsákmányok között több különleges akad: például az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748) szerzett porosz tábornoki selyemsátor.

A család és a személyzet állandóan résen volt, mindig ügyeltek az értékeikre. Titkos ajtók vezettek a kincstárhoz is. A konspirációt pedig olyan tökélyre fejlesztették, hogy a napóleoni háború idején, 1806-ban alkotott freskót 2007-ben fedezték fel újra. Ahogyan egy-két titkos kamrát is.

Elefántcsontból…
Elefántcsontból…

Fraknó csak egy Esterházy-szelet Burgenlandból, de frankó. Nem szövegromlás, hogy a Harmonia caelestis (2000) írója, Esterházy Péter kedvelt kifejezését idézzük. Itthon pedig, felbontva egy 2015-ös Haydnt a családi borászattól, elégedetten csettinthetünk: remek vörös házasítás. Valamit tudtak/tudnak az Esterházyak.

***

Érdemes kombinált belépőjegyet venni, és megnézni előre a neten, mikor tartanak magyar nyelvű vezetéseket. A kéteurós fotójegy bőven megéri.

(A képre kattintva megjelenik a lapozható galéria)

Kilátás a várból
Kilátás a várból

Irodalom: Stefan Körner: Fraknó vára. Az Esterházy hercegek trezorja (ford. Orbán István).

Fotók és szöveg: Lehotka Gábor