Mindent IS a tacóról! – 4 + 1 gasztrosorozat, amit imádunk

–

Chef’s Table – Híres séfek konyhájában

Rögtön a Chef’s Table-lel kezdeném, mert ez a gasztro-dokusorozat vitt bűnbe. Az ilyen műsoroknál mindig azt érzem, hogy a Netflix szeret engem, mert egyszerűen annyira a helyén van minden a főcímtől az utolsó képkockáig. Halkan megjegyzem, nem véletlenül kapott Emmy-díjat. A sorozat alkotói elhatározták, hogy csinálnak egy bitang jó dokusorozatot a séfekről – és ez határozottan sikerült is.

Már az ötödik évadnál járnak, és egyszerűen nem tudom megunni. (Oké, oké, a cukrászokról szóló évadnál lehet, hogy egy picit elkezdtem unatkozni.)

A sorozat központi gondolata, hogy a tehetséges séf jöhet bárhonnan. Ezzel pedig egyszerűen nem tudunk (és nem is akarunk) vitatkozni. 

Ha csak egy részt szeretnétek szúrópróba-szerűen megnézni, javaslom, kezdjétek Massimo Botturával (1. évad, 1. rész) vagy Cristina Martinezzel (5. évad 1. rész) – mindkét embernek elképesztő története van. Bottura egyszerűen zseniális fazon, aki kemény küzdelmek árán kimozdította a komfortzónájából az olasz konyhát.

Bottura jóleső őszinteséggel mesél a pályáját övező veszteségekről és hullámvölgyekről, valós képet festve nekünk, nézőknek a séfek életéről, egyúttal arról, hogy milyen kemény küzdelem van a sikerei mögött. 

Nekem az az intimitás, meghittség és őszinteség tetszett, ahogyan beenged minket a világába. Ritka az, amikor valaki ennyire esendőn megmutatja magát a világnak.

Bottura beengedi a nézőket a gondolataiba, lelkébe, gyerekkori emlékeibe, és megmutatja, pontosan mi jár a fejében a vendégei elé kerülő étel megtervezésekor.

A másik magával ragadó történet pedig Martinezé: a mexikói bevándorlóból lett philadelphiai sztárszakács mesél az általa megtett elképesztő útról. Hogyan, mi elől menekült el Mexikóból, miként kezdett új életet, és a tradicionális receptek elkészítésén keresztül hogyan teremt kapcsolatot több ezer kilométer távolságból a családjával. Mindeközben persze észrevétlenül minden a barbacoáról szól, arról a mexikói batyus ételről, amit olyan mesteri szinten készít, hogy a csodájára járnak. Ez pedig talán nem véletlen, hiszen olyan gondossággal teszi ezt, mintha a családjának adná, amelynek tagjaitól oly távol került. Martinez szerint az étellel legyőzhető ez a távolság, és ez benne van minden elkészített barbacoában. 

Séfshow – Amerika legjobbjai

Egy kicsit könnyedebb tartalom felé evezve jöjjön a Séfshow Jon Favreau főszereplésével. Ahhoz, hogy ezt a műsort szeresd és értsd, először nézd meg hozzá A séf című filmet, amire rákapcsolódva készült ez a gasztroműsor is.

A séfben Favreau egy mogorva, Gordon Ramsey-szerű séfet alakít, aki egy rossz étteremkritika után felmond, és otthagyja a konyhát. Helyette saját street foodozót nyit, és megalkotja élete street foodját.

Tanács: kaja nélkül ne kezdd el nézni a filmet!

A film nagy hatással volt Favreu-ra, és olyannyira magával ragadta a főzés, hogy hobbiszakácsként folyamatosan képezte magát. Ebből a lelkesedésből született a Séfshow, amelyben Amerika híres konyháira látogat, hogy a legjobbaktól tanulja meg – és vele együtt mi, nézők is elleshessük – a konyhaművészet fortélyait.

Noha a legjobb amerikai éttermek konyháira visz be minket, Favreau nem a fine dining világába szeretne elkalauzolni. A sorozatból a mainstream nemzetközi konyha alapjait és azon belül is az amerikai konyha legjobbjait sajátíthatjátok el. De azokat nagyon!

Mitől lesz a steaked isteni, mi a titka az amerikai rántott csirkecombnak, amitől megőrülsz-megvadulsz – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ.

Időnként pedig feltűnnek hírességek is, akikkel együtt főz. Láthatjuk többek közt Seth Rogent, Robert Downey Jr.-t, Tom Hollandet és Gwyneth Paltrow-t is. Ha élsz-halsz az amerikai konyháért, akkor azt ajánlom, inkább ezzel a műsorral kezdj.

Éjszakai étkező: tokiói történetek

Méltatlanul alulértékelt, meghitt japán televíziós sorozatként ajánlotta a Netflix a figyelmembe ezt a szériát. Nekem pedig annyira tetszett a jellemzés, hogy nyomban belevágtam. 

Az Éjszakai étkező, avagy Midnight diner a listán szereplőkkel ellentétben fikciós tévésorozat. A történet egy tokiói hely és az oda betérő vendégek körül forog, aminek a neve nemes egyszerűséggel, „Éjszakai étkező”.

Már az előzetes hangulata is magával ragadó, ahogy a tokiói éjszakai élet álmosan ébredezni kezd, miközben a mesélő japánul mondja: „Amikor az emberek befejezik a munkát, az én munkám akkor kezdődik.” Minden epizód egy-egy ételt jár körbe, és ehhez kapcsolódóan bontakoznak ki a szereplők történetei.

A készítők nagyon meghitt és intim atmoszférát teremtettek, a mai sorozatokhoz képest nagyon lassú – és ez annyira jólesik a lelkemnek.

A távol-keleti sorozatok/filmek történetmesélésében azt szeretem, hogy sosem tudom kiszámítani, mi történik a következő pillanatban, mi lesz a hős útja, mindig meglepnek. Ez a varázslat pedig itt is megtörténik, minden részben.

Mindent IS a tacóról!

Az éppen aktuális kedvencem a Mindent a tacóról című dokusorozat, és mivel élek-halok a mexikói gasztronómiáért, a készítők engem kilóra megvettek. A sorozat első részében egy karcos hangú mexikói pasas mesél a taco legendájáról, amitől kábé úgy éreztem magam, mintha egy westernhős mesélne nekem a főzés öröméről. Kicsit szürreális és baromi vicces élmény volt. Nagy bánatomra a második részben már nem ő a narrátor.

A mexikói konyha utáni vágyakozásom az első csilis babbal kezdődött, amit otthon készítettem, és folytatódott az egyszerű, vendégváró mártogatós ételekkel – guacamole, salsa, házi sajtszósz –, végül kikötöttem a tacóknál. Az egyik budapesti mexikói étteremben egyszer olyat ettem, hogy azt nem felejtem el soha. Innen eredt a motivációm, hogy felkutassam az Al pastor taco titkát és azt, hogyan kell jó carne asadát csinálni.

Nagy örömömre a Mindent a tacóról dokusorozat készítői beutazzák az országot, és elviszik a nézőket Mexikó különböző részeibe, hogy megmutassák, honnan erednek ezek a fogások, hogyan kell hagyományosan elkészíteni őket, és miként alakította át ezeket a modern konyha.

A legjobb mexikói fine dining séfjei is vallják: a legfinomabb taco az utcán hever, pontosabban a taqueriákban. A hagyományos ételek elkészítése tekintetében a mexikói street foodos családok birtokában olyan ősi tudás van, hogy a taqueriák a mai napig megkerülhetetlenek a mexikói gasztronómiában. Ha hozzám hasonlóan te is bírod a mexikói konyhát, akkor ezzel a sorozattal kezdd, de készíts előtte magadnak egy kis kaját is hozzá, hogy közben éhen ne vessz.

+1. Street food történetek – Kapu a kulináris örökség világára

Amibe pedig most fogok belekezdeni, az a Chef’s Table készítőinek új sorozata, a Street food, ami az utcai árusok világát mutatja be. A nyugati kultúrával ellentétben az ázsiai street food lényege nem az, hogy gyorsan bekapj valamit, és máris továbbállj. Az utcai árusoknál zajlik az élet, a város piaca, a város árusai alkotják a közösség magját.

Társadalmi és kulturális dokumentumfilm az utcai árusok varázslatos világáról, azokról a receptekről, amiket a street foodból élő családok nap mint nap készítenek immár generációk óta.

A sorozat alkotói elkalauzolnak bennünket, nézőket Bangkok, Oszaka, Delhi, Szöul ismert piacaira, ahol egyúttal megismerhetjük azokat az embereket, akik sosem tanultak szakácsnak, mégis negyven-ötven éve mesteri szinten készítenek elképesztő fogásokat.

Szőcs Lilla