Keresés

„Most már tudom, hogy hova menjek.” Ezek voltak Petőfi Zoltán utolsó szavai, aki egész rövidke életét avval töltötte, hogy megtalálja saját magát az apja dicsfényén túl.

Az aradi vértanúk özvegyeinek helyzete szinte kilátástalan volt, hiszen vagyontalanul, kettős mérce alatt kellett újrakezdeniük az életüket. A magyar közvélemény mint hősök özvegyeire nézett rájuk, a hatóság szemében azonban árulók, sőt, bűnözők hitvesei voltak.

Hol és hogyan halt meg Petőfi Sándor 174 évvel azelőtt? Hol lehet a sírja? Sokan, sokfélét gondoltak már erről.

Az erdélyi magyarokkal való kulturális kapcsolódás a gyerekkönyvekkel különösen könnyen megy. Beszámoló a SepsiBookról Szabó Imola Julianna meseíró-illusztrátortól.

Miért a Pilvax? Miért nem a Nemzeti Múzeum lépcsője? Táncsics dicső menete (durmolása). Nagy nemzeti tévhitek a forradalommal kapcsolatban:

„Ha kritikusok nem volnának: a világon legjobban utálnám a tejfölös tormamártást.” Most megtudhatod azt is, miket evett szívesen a nagy költő, és hogyan főzték ezeket:

„Lehetlen legyőznöm azon lelki szükséget, mely leírni késztet gondolatimat” – Halála után több mint 150 évvel, Szendrey Júlia végre alkotóként is elismert, nem csak mint Petőfi özvegye.

Egy lebilincselő könyv Budapestről, amelynek olvasásakor az ember nem győz hüledezni, hogy az épületek, amelyek előtt nap mint nap elsétál, mennyi titkot rejtenek.

„Az asszonynak más a fizikuma, tehát más a lelke is, mint a férfié” – vélték a tizenkilencedik században, amikor a női művészeket távolról sem tartották a férfiakkal egyenrangúnak még akkor sem, ha a művész férjükkel együtt alkottak. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Ki a raktárból! című pop-up kiállításán jártunk.

Hogy mi tartotta izgalomban 1930 nyarán a fővárost? Egy amerikai lánynak és magyar férjének a tragédiája, amelyet senki sem értett igazából.