Borbély Alexandra és Pelsőczy Réka: Nagyon fontos a női háló, ami körülvesz és megtart – Hello,WMN! – bemelegítés
Mennyire fontosak a női közösségek, barátságok, kapcsolatok? Lehetnek-e ártalmasak, hogy lehet okosan építeni, és nem elveszíteni őket? Vajon mennyit bír el egy barátság? Kinek hol a határ? Mindannyian mások vagyunk, de abban egyetértünk, hogy a nők közötti igaz barátságok valódi terápiaként tudnak hatni. Erről és még sok minden másról beszélgetünk szeptember 17-én, a Hello, WMN!-estünkön – Gyárfás Dorka műsorvezetésével – Borbély Alexandrával és barátnőjével, Pelsőczy Rékával, Rácz Zsuzsa író, szociológussal és Sena Dagadu énekes-zenésszel, illetve barátnőjével, Sándor Gabriellával. Ezúttal a Katona József Színház két színművészével melegítünk be egy kicsit.
–
WMN: Hány igazán mély barátságot ápolsz?
Borbély Alexandra: Ötöt.
WMN: Amikor először találkoztál Rékával, mi volt a benyomásod róla? Szűrők nélkül…
B. A.: Rékát először a zalaszentgróti színjátszótáborban láttam hátulról: hosszú szőke haj, és mindenki sutyorgott, hogy ő a Máté Gábor csaja, biztos hiányzik a Gábornak, és eljött meglátogatni…
WMN: Számodra mi adja egy barátság kötőszövetét? Mitől függ, hogy „bele mersz-e dőlni", hogy mersz tökéletlen lenni egy baráti kapcsolatban?
B. A.: Nekem alapvetően nem okoz gondot tökéletlen dolgokat mondani magamról, könnyen beismerem a hibáimat, hallgatok az idősebbekre, azokra, akik szeretik magukat. Ez nagyon fontos, szerintem minden ebből következik, minden ezután jön.
A mércém egy barátságban, hogy az örömömnek tudjon a másik is örülni, mert vigasztalni, sajnálni bárki tud, pláne a magyarok. Szeretünk panaszkodni és sajnálkozni, ami szerintem rettenetes szokás.
WMN: Meséld el kettőtök egy jellemző cinkos élményét!
B. A.: Na, persze csak olyan jut eszembe amit nem mesélhetek el. Majd még gondolkodom…
WMN: Szerinted van különbség „női barátság” és „férfi barátság” között?
B. A.: Egész biztos, hogy van. Én egy férfival például nem beszélgetek szexuális témákról. Ez már vehetjük is egy különbségnek.
WMN: Biztosan ismered azt az emlékkönyvekben is gyakran idézett mondást, hogy: „A barátság aranyfonál, mely ha egyszer elszakad, összekötni lehet ugyan, de a csomó megmarad.” Hiszel ebben? A konfliktusok valóban örök nyomot hagynak egy barátságon?
B. A.: Igen, az a csomó ott marad.
WMN: Hány igazán mély barátságot ápolsz?
Pelsőczy Réka: Rendszeresen összeírom évente azokat az embereket, akik fontos szerepet játszanak az életemben. Vannak változások. Eltávolodások és találkozások. Nehéz ápolni és fenntartani egy kapcsolatot hosszú éveken át, mert az élet elsodor minket egymás mellől, máshol tartunk, más az időbeosztás, más dolgok válnak fontossá. Nekem azok a barátságaim maradnak meg, amelyekben kölcsönös szabadságot adunk a másiknak, és elfogadjuk, hogy hónapok is eltelhetnek úgy, hogy nem találkozunk, és esetleg nem is beszélünk. Vannak hosszú évek óta mellettem lévő emberek.
WMN: Amikor először találkoztál Alexandrával, mi volt a benyomásod róla? Szűrők nélkül…
P. R.: Először a főiskolán, egyetemen láttam Szandrát egy vizsgában. Nagyon vékony volt, kicsit aggódtam, hogy ez az ő normális súlya-e, vagy le van fogyasztva. Tetszett a szív alakú arca. Semmit nem tudtam róla, izgalmas nőnek láttam.
WMN: Számodra mi adja egy barátság kötőszövetét? Mitől függ, hogy „bele mersz-e dőlni”, hogy mersz-e tökéletlen lenni egy baráti kapcsolatban?
P. R.: A nem teljesen ugyanolyan, de hasonló értékrend, ízlés, a hasonló, mégis meglepetést okozó gondolkodás nagyon fontos nekem. Hogy azt is meg tudjuk mondani a másiknak, hogy azt érezzük, nem biztos, hogy a jó irányba megy.
WMN: Meséld el kettőtök egy jellemző cinkos élményét!
P. R.: Igazából csak cinkos élményeink vannak. Igazi, jó értelemben vett csajos estéink vannak, hármasban Pálmai Annával, ilyenkor olyan dolgokat is megbeszélünk, amiket nem mondanánk el bárkinek. A szégyeneinket, félelmeinket is megosztjuk egymással. Szandrában az a jó, hogy nagyon más, mint én, más alkatú nő és ember. Nekem ő nagyon érdekes, leköti a figyelmemet. A saját életének a középpontjában van, a szó pozitív és nyilván negatív értelmében is. Jó értelemben véve magával van elfoglalva, nem másokkal. Ezért nem is érzi szükségét, hogy kimondja, amit gondol, mint például én. Tud hallgatni. De ha kikérem a véleményét, mindig nagyon pontosan, és őszintén beszél, és soha nem azt mondja, amire számítok.
WMN: Szerinted van különbség „női barátság” és „férfi barátság” között?
P. R.: Nem biztos, hogy meg tudom fogalmazni, mi az, de határozottan VAN! Nekem nagyon fontos az a női háló, ami körülvesz és megtart. Fontos, hogy vannak az életemben nálam idősebb és fiatalabb nők is, akikhez fordulhatok, akikkel tudunk egymásról, akikkel vigyázunk egymásra. Feladatomnak érzem a nálam fiatalabb nők, lányok támogatását, azt, hogy tudják, számíthatnak rám. És hihetetlen fontos azoknak a nálam kicsit idősebb nőknek a tudása, és figyelme, akikhez fordulhatok az élet dolgaiban. Vannak férfibarátságok is az életemben, azokban mindig van egy kis be nem teljesült szerelem.
WMN: Biztosan ismered azt az emlékkönyvekben is gyakran idézett mondást, hogy: „A barátság aranyfonál, mely ha egyszer elszakad, összekötni lehet ugyan, de a csomó megmarad.” Hiszel ebben? A konfliktusok valóban örök nyomot hagynak egy barátságon?
P. R.: Igen, sajnos. Vannak olyan barátságok, amikben volt egy pillanat, amikor méltatlanul viselkedtem vagy velem viselkedett méltatlanul valaki. Ha ezekre gondolok, még ma is összerándul a gyomrom. Hiába rendeztük azóta szóban, ez visszafordíthatatlan.
Olyan is van, hogy eljön a pillanat, amikor jelezned kell a határaidat, vagy azt érzed, nem tudod tovább cipelni azt a terhet, amit a másik a barátság nevében rád rak, és azt mondod magadban, hogy elég volt. Ezek sem kellemesek, és évek múltán is visszatérő fájdalmat jelentenek. De tudod, hogy még mindig jobb távol lenni, mint visszamenni abba, ami volt.
Kiemelt fotó: Horváth Judit/Katona József Színház
Sena Dagadu és legjobb barátnője, Sándor Gabriella párhuzamos válaszait ITT olvashatjátok. Rácz Zsuzsa pedig ITT ad választ személyre szabott kérdéseire.
Várunk titeket a MOMkultban, szeptember 17-én, kedden 18:30-tól! Az eseményről ITT tudhattok meg többet, jegyeket pedig ITT lehet vásárolni.
