Jocó bá' drámai vallomása a pánikbetegségről
Egyik kedvenc tanárunk most nem az iskoláról írt.
Egyik kedvenc tanárunk most nem az iskoláról írt.
A hétéves gyerek látásvizsgálata során kiderült, az ítélet: „kalózlét” hónapokig, akár évekig. A szülő részéről pedig felmerül a jogos félelem: vajon mennyire fogják csúfolni a letapasztott szemű gyereket a többiek? Nektek erről mi a tapasztalatotok?
Tanévkezdés. Gyerekek... akiket nem a szüleik fognak elkísérni a nagy napra. És akiknek az iskolaszereik is szedett-vedett, főleg adományokból származó darabok. Így biztosan még nehezebb az az iskolatáska...
Ha lelki bántalmazóval hoz össze a sors, ne próbáld meggyógyítani. Menekülj!
Nem baj, ha te vagy a konyha réme, ez akkor is menni fog!
Nem vagy hülye, ha magadban beszélsz, sőt! Íme, a mormolás három szuper pozitívuma:
„Mindenfélét kiabált még, ormótlan, bántó, ijesztő szavakat, de a leány már nem értette, csak távolról hallotta a hangját, a feje szédült – erősen lázas is volt a sebtől – a könnyei csurogtak, és sikítani kezdett, kitépte magát az erős markokból, amik vállon ragadták, az apja közben kacagott bele az arcába, eszelősen kacagott, egyre hangosabban, egyre nagyobb erővel, majd hirtelen abbahagyta...”
Közösségi helyek – ahol az alkotás a cél. Na meg az együttlét. Itt vannak a kedvenceink.