–  

Az erős nő: kihívás

Ha azt nézzük, hogy alig pár éve terjedt csak el „lelki bántalmazás” definíciója, nem csodálkozhatunk, hogy még mindig egy csomóan nem tudnak róla, nem ismerik fel akkor sem, ha konkrétan szenvednek tőle (vagy közeli hozzátartozójuk szenved tőle), és egy sor megválaszolatlan kérdés lóg a levegőben a jelenséggel kapcsolatban. Mindenekelőtt ezek: hogyan tudnak értelmes, intelligens, sőt, erős nők is áldozatául esni az (akár folyamatos) érzelmi bántalmazásnak? Meg lehet-e „javítani” ezeket a kapcsolatokat? És „ki lehet-e gyógyítani” a bántalmazókat a játszmáikból?

Szerencsére egyre több pszichológus foglalkozik a témával, és próbál felrajzolni mintázatokat, sablonokat, beazonosítható jeleket, törvényszerűségeket és stációkat. Ennek köszönhető, hogy megint született egy új elmélet, amely más megvilágításba helyezi az érzelmi bántalmazás jelenségét. A Business Insider című brit honlap két pszichológust, az amerikai Shannon Thomast és az angol Perpetua Neót idézve állítja, hogy

a lelki bántalmazók legtöbbször erős, független, sikeres nőket szemelnek ki maguknak, mert bennük látnak kihívást.

Szemben azzal az általános vélekedéssel, hogy ilyen helyzetbe csak áldozattípusú személyiségek kerülnek (ami egyben áldozathibáztatás is, hiszen ez érthető úgy, hogy részben ők tehetnek róla), a két pszichológus szakmai tapasztalata azt mutatja, hogy az érintett nők kimondottan emancipáltak és függetlenek voltak, és csak a bántalmazói kapcsolatukban váltak elesetté, áldozattá.

„A lelki bántalmazók azokhoz vonzódnak, akiknek az élete csillogó, izgalmas, sikeres, vagy élénk és dinamikus. Ez úgy vonzza őket, mint az éjszakai lepkét a fény, ugyanis ki akarják szívni a pozitív energiát az áldozatukból” – mondja Shannon Thomas a magazinnak. Amint sikerült becserkészniük az illetőt, elkezdik módszeresen lerombolni bennük azt, ami az elején megragadta őket. Először teljesen váratlanul, és csak valami jelentéktelennek tűnő dologgal. Kipécéznek valamit, ami szerintük nincs rendben, és szinte magukból kifordulva támadást indítanak. Az áldozat ilyenkor még gyanútlan, mert nem sokkal korábban a szerelmi kisülés állapotában volt, ezért nem veszi komolyan az első vészjósló jeleket. Még akkor sem, ha két centiről üvöltenek az arcába, vagy fölkenik őt a falra.

„Több páciensem ambiciózus, sikeres nő, aki abban a hitben él, hogy mindent megteremthet magának. A probléma velük csak az, hogy túl sokat adnak. És miközben adnak, úgy érzik, nem mondhatnak nemet” – elemzi a tapasztalatokat Perpetua Neo, a másik pszichológus. Amit azzal magyaráz, hogy ezek a nők rendkívül empatikusak. Az első riasztó esetet félresöprik azzal, hogy csak egyetlenegyszer, valamilyen megmagyarázhatatlan okból történt. Vagy annyira együtt érzők, hogy a párjuk dühével azonosulnak, és ezt a szerelem egyfajta megnyilvánulásának veszik. Csakhogy a fenyegető kitörések aztán egyre sűrűbben jelentkeznek, és egyre kiszámíthatatlanabbak. Eközben a bántalmazó elszigeteli őket a barátaiktól és családjuktól, lerombolja az önbecsülésüket, és megkérdőjelezi a valóságérzékelésüket.

A bántalmazó: nem bizonytalan, hanem felsőbbrendű(nek érzi magát)

Eddig az a kép élt bennünk, hogy a bántalmazók (akik a legtöbb esetben narcisztikus személyiségzavarral küzdő, de erről mit sem sejtő férfiak) azt keresik, akit könnyen az uralmuk alá hajthatnak. De most kiderült, hogy ez egyáltalán nem így van: nem kenyerük a könnyű diadal. A kihívásokat keresik, vagyis olyan nőket, akik láthatóan tudnak uralkodni az érzelmeiken.

A céljuk pedig az, hogy bebizonyítsák, ők még náluk is erősebbek, és bárkit képesek összetörni. Shannon Thomas szerint ugyanis ezek a férfiak felsőbbrendűségi komplexusban szenvednek.

„Az egyik legnagyobb félreértés a lelki bántalmazókkal kapcsolatban, hogy a lelkük mélyén bizonytalan emberek” – mondja a szakember. „Valójában kivételesnek hiszik magukat, ezért ha olyasvalakit törnek össze, aki azelőtt erősnek látszott, mámoros győzelmet éreznek, mert ez tovább táplálja bennük a felsőbbrendűség érzését.” Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy a friss szerelmes hogyan vélekedik úgy általában az emberekről, nem osztja-e két csoportba őket: erősekre és gyengékre, valakikre és senkikre, esetleg alá- és fölérendeltekre, illetve: hogy a társas kapcsolataiban is nem ehhez alkalmazkodik-e, nem eszerint kommunikál-e. Gyanús jel lehet például, ha az illető visszatérően azt nehezményezi (akár egészen apró, jelentéktelen gesztusok miatt), hogy őt nem tisztelik, vagy nem viselkednek vele tiszteletteljesen.

Nem „megjavítani”, menekülni!

Ez a kulcsa annak is, hogy miért nem lehet őket szembesíteni a bántalmazói magatartásukkal: mert tökéletesnek hiszik magukat, és minden kritikai megjegyzést támadásnak, sőt, inzultusnak vesznek. Abban ugyanis sajnos minden pszichológus egyetért, hogy a bántalmazókat nem lehet helyes útra vezetni, mert képtelenek a szembenézésre, és soha nem ismerik el valójában, hogy bárkinek is fájdalmat okoztak. Shannon Thomas szerint is abban a hitben élnek, hogy „velük minden rendben van”, és elutasítják, hogy a kapcsolati múltjukban közös vonások lennének, vagy hasonló folyamatok játszódnának le bennük. Így aztán a jeleket sosem kötik össze, és nem látják a teljes képet.

Perpetua Neo szerint velük szemben csak az a megoldás marad, hogy az áldozat rakja össze a puzzle-darabkákat, és vonja le a következtetést.

„Ha úgy látjuk, hogy hajlamunk van az ilyen típusú férfiakhoz vonzódni, mielőbb ki kell gyógyítani magunkat. Meg kell tanulnunk komolyan venni az intő jeleket, meghúzni a határainkat, aztán olyan gyorsan- és messzire szaladni az ilyen fickók elől, amennyire csak lehet”

– mondja a pszichológus.

Shannon Thomas pedig egy egész könyvet szentelt annak, hogyan lehet felépülni a bántalmazói kapcsolatokból. Healing from Hidden Abuse (Meggyógyulni a rejtett bántalmazásból) című munkájában hat stációra osztja a gyógyulás folyamatát. Ezek a következők:

1. kétségbeesés
2. tájékozódás
3. ébredés
4. határok meghúzása
5. újjáépülés
6. utógondozás

Amit azonban nem érdemes csinálni: önmagunkat hibáztatni, amiért ez megtörténhetett velünk. Mert ez nem a gyengeség jele.   

Gyárfás Dorka

Kép: Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies, Warner Bros Television Distribution, HBO, 2017)