Viszlát 2025, köszi, elég volt belőled! – Szabó Anna Eszter zenés évértékelője
Már szinte hozzászoktunk az év végi sokkhoz, amikor visszatekintve rájövünk, megint mi mindent éltünk túl. Szabó Anna Eszter most dalokban foglalta össze 2025-öt.
Már szinte hozzászoktunk az év végi sokkhoz, amikor visszatekintve rájövünk, megint mi mindent éltünk túl. Szabó Anna Eszter most dalokban foglalta össze 2025-öt.
Naponta átlagosan 226 döntést hozunk a Cornell Egyetem kutató szerint – csak az étkezésünkkel kapcsolatban! Ha a még fajsúlyosabb kérdéseket is figyelembe vesszük, nem véletlen, hogy Jean-Paul Sartre úgy fogalmazott: „az ember szabadságra van ítélve”. Ezt a témát járta körül Domi is pszichológiai hírlevelünk, a Lelki társad korábbi számában.
A „Hogy vagy? – Jól!” kérdezz–felelek-keringő akkor válik igazán nehézzé mindenki számára, amikor valaki krónikus betegséggel küzd. Ugyanis a válasz az ő esetében legtöbbször az, hogy nincs jól, vagy legalábbis mindenképpen lehetne jobban. És ezt a választ a legnehezebb jól csomagolni.
Jó ötletnek tűnt karácsonyra meglepni valamelyik szerettedet egy génteszttel… ám hamarosan kiderülhet: a meglepetés jóval nagyobb, mint remélte bárki. Az ismeretségi körömben legalábbis több kacifántos történet is megesett, ám hogy ki miként reagált a frissen talált rokonokra vagy a nagy titkok lelepleződésére, az igencsak eltérő volt.
Egy friss kutatás először mutatja meg, hogy valójában mekkora terhet jelent a bőr, a gyapjú és a kasmír – és miért ez az a pont, ahol a divatipar visszaszoríthatná a felmelegedést.
Z. Kocsis Blanka érintettekkel járt utána annak, milyen ma, a randiappok dömpingjében, némi múlttal és egy-két-több gyerekekkel a hátunk mögött, vagy komoly elköteleződési tervekkel 30+-osan ismerkedni. (Spoiler: nem könnyű.)
A fiatalok, a gyerekek olyanok, mint a társadalom lakmuszpapírja: tökéletesen jelzik, milyen világot hoztunk létre az elmúlt évtizedekben. És a számok egyértelműek: több kontinens kutatási eredményeit összesítő tanulmány jutott arra, hogy a fiatalok mentális egészsége globálisan drasztikusan romlik. A kérdés az, hogyan segíthetünk jól?
„Lehet, hogy két év múlva már nem lesz akkora jelentősége az adott indítéknak, de tudni fogod, hogy egykor fontos volt. Formált téged, hozzátett valamit ahhoz, aki lettél – és ez már önmagában is érdemes a megörökítésre. Így válnak a tetoválások az utad állomásaivá, az életed térképévé” – vallja Száraz Nóra tetoválóművész.