Jó ideje nem hallottunk már Angliában élő nővér szerzőnkről, ám Molnár Lamos Krisztina most újra jelentkezett, méghozzá egy igazán szívszorító írással.

„Nem az az igaz barát, aki biztosan felveszi a telefont, és eljön, ha az éjszaka közepén hívjuk, hanem az, akinek merjük tárcsázni a számát hajnali kettőkor anélkül, hogy szégyellnénk magunkat.”

77 évvel ezelőtt a fővárost éppen karácsonyra, december 24-re kerítették be az oroszok, s ezzel indult az ostromként ismert katlancsata, amely a civil lakosságot sem kímélte. Eredeti naplórészletekkel emlékszünk a történtekre.

„Van, hogy a hit egyszerűen életmentő. Egy olyan biztos pont, amiről ellépve csak csúszni lehet lefelé a múlt örökké élő, feldolgozatlan traumái, a kilátástalanság, és a depresszió felé.” De hogyan találhatjuk meg a hitet? Mesélünk róla.

Nem csak Jézus született ám karácsonykor! (Oké, tudjuk, hogy valószínűleg nem ez a pontos dátuma, mégis ilyenkor ünnepeljük.)

Sokan vagyunk, akik veszteséggel küzdve várjuk ezt a karácsonyt. Ez a beszélgetés azért készült, hogy kicsivel kevésbé legyen fájdalmas, hogy jobban tudjunk figyelni és odafigyelni a gyászolókra, és hogy ők is merjenek segítséget kérni.

Embernek maradni a legsötétebb időkben.

Van ötletetek, hogy a harmincas leszbikus, biszexuális nők miért emlékeznek élénken Xénára, a harcos hercegnőre? Domi Proust-kérdőívéből ezt is megtudjátok!