A sokszínűség gazdagít, nem elvesz – és van, aki ezt már egészen korán megtanulja.

Nem könnyű normálisnak maradni a másikkal egy válás közepén. De nem lehetetlen.

Elintézhetjük őket annyival, hogy a „génlottó nyertesei”, valójában azonban kőkemény munka, kitartás és önfegyelem van mögöttük.

Talán mindenki azt tanítja leghangsúlyosabban, amit neki magának is meg kell, meg kellett vagy kellene tanulnia.

Ti mire vágytok igazán? Nem jobb elárulni, mint fancsali képpel ülni az ajándékok felett?

Van, akit a kívülállóság érzése egy életen át elkísér. És nem bánja…

Az egyéni felelősségvállalás, a megoldáskeresés, és a proaktivitás – úgy látszik – még mindig hiánycikk.

„A home office nem a gyengék sportja.”