Hogy vannak azok, akik nem vonulhatnak önkéntes karanténba, akik nélkül megállna az élet, akik értünk kockáztatnak nap mint nap? Hogy érzi magát, mitől fél, mire gondol az eladó, az üzemi munkás, a manikűrös, a gyermekvédelmis… mi gyűjtöttünk, ti olvassatok szeretettel!
„Nem tudjuk, mi lesz holnap, és arról sincs fogalmunk, hogy két-három hét múlva mi fog történni, hol leszünk, mi jöhet még? A számok, amiket hallunk, borzasztóak. Számok egy olyan relációban, ahol az egy is túl sok.” Angliában élő ápolónő szerzőnk igaz meséje arról, hogy ő miből merít erőt ezekben a napokban.
„Újragondolva, tudatosan fel kellett építenem a home office-os napjaimat, új napi rutint, új szabályokat kialakítani, és elfogadni, hogy hosszabb időre kell berendezkednem. És elhitetni magammal, hogy nem maradok le semmiről, ha nem ülök 0-24-ben a laptopom előtt a munka miatt, és nem követem percről-percre az aktuális híreket.”
A koronavírus-helyzet a művészek mellett sok-sok olyan embert is sújtott, aki a háttérben dolgozik a mi felhőtlen szórakozásunkért. Nekik most gyakorlatilag megszűnt a megélhetésük. És ez még csak a kezdet. Mi lesz velük? És lesznek még vajon idén koncertek, fesztiválok?
Kolléganőnk a járvány idejére hazament a szüleihez. Ha szorongós is a hangulat sok szempontból, legalább együtt van azokkal, akiket a legjobban szeret.
Amikor arra számítottál, nemsokára megveszed a kisbaba érkezéséhez szükséges holmikat, majd beüt a krach… és elkezded a lakás fiókjait méregetni: vajon melyikben lesz el majd a ded két-három hónapos koráig?
A kezdő anyák legnagyobb mumusa valójában nem az átvirrasztott éjszakák sora, az elszigeteltség vagy a folyamatos gondoskodás, hanem ami mindezek teljesítése kapcsán állandóan megkérdőjelezi az alkalmasságukat: az anyaverseny. Te hogyan védted ki?
Na, milyen otthonról dolgozni két gyerekekkel???